Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Csizmár Gábor (MSZP) - a legfőbb ügyészhez - "Egyenlő-e mindenki a bíróság előtt?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
471 A fenti feltett kérdésekre az idevona tkozó jogszabályi rendelkezések, ügyviteli szabályok felidézésével igyekszem választ adni. Válaszom az elsőre: a polgári törvénykönyv értelmében az alapítványok nyilvántartásba vételéről a bíróság nem peres eljárásban, soron kívül határoz. Épp így a közhas znú szervezetekről szóló törvény is azt rendeli, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételről a bíróság nem peres eljárásban, soron kívül határoz. A törvények természetesen nem tesznek különbséget aszerint, hogy ki kéri a bejegyzést. A bírósági ügyvitel s zabályairól szóló miniszteri utasítás lehetőséget ad arra, hogy konkrét ügyben a bíróság méltányolandó indok esetén írásban, soron kívüli eljárást rendeljen el. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény kivételesen az OIT, az Országos Igazsá gszolgáltatási Tanács részére is megengedi, hogy elrendelje a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. Ilyen módon nem kizárt a kétszeres soronkívüliség, akárki kéri. A polgári perren dtartás hatálybalépéséről szóló minisztertanácsi rendelet szerint a nem peres eljárásokban is a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ezért a perrendtartásnak a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései a nem peres eljárásban, így az al apítványok bírósági nyilvántartásba vételénél és a közhasznúsági nyilvántartásba vételnél is alkalmazandók. A polgári perrendtartás szerint a hiánypótlást rövid határidő kitűzésével kell a bíróságnak elrendelni. A bírói gyakorlat egy 1991ben született dön tés alapján egészen a beadványt elutasító végzés meghozataláig lehetővé teszi a hiány bírói határidő lejárta utáni pótlását is.
