Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Csizmár Gábor (MSZP) - a legfőbb ügyészhez - "Egyenlő-e mindenki a bíróság előtt?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
469 bekezdése szerint a bíróság előtt mindenki egyenlő. A tapasztalat mégis az, hogy a közhasznú szervezetek, azon belül is az alapítványok nyilvántartásba vételi eljárásban - attól függően, hogy a kérelmező a kormány vagy természe tes személy - más és más ügyintézési gyorsasággal találkozunk. Minisztériumi tisztségviselők sorra, rendre nyilatkoznak közalapítványi kuratóriumi üléseken úgy, mintha a bíróságokon számukra külön eljárás létezne. E jelenség kapcsán szeretném megkérdezni ö ntől - mint e szervezetek működése felett törvényességi felügyeletet ellátó ügyészi szervezet vezetőjétől - a következőket: 1. A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A. § (5) bekezdése szerint az alapítványok bírósági nyilvántartá sba vételét soron kívül kell lefolytatni. Az 1997. évi CLVI. törvény 22. §ának (3) bekezdése szerint a közhasznúsági nyilvántartásba vételről a bíróság soron kívül határoz. E törvényi rendelkezések egyformán kezelik a magán, illetve a kormányzati alapítá sú alapítványok, közalapítványok bejegyzése tárgyában beadott kérelmeket. Vane törvényi alapja annak, hogy a kötelező soron kívüli eljárást külön kérelemre, kiemelten soron kívüliként kezeljék? Lehete kétszeres soron kívüliséget biztosítani, ha a kérelme ző a kormány? 2. Jogilag megalapozotte az a bírósági gyakorlat, amely szerint a közhasznú szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásában határidőhöz kötött hiánypótlást rendel el a bíróság, és a határidő többhetes késedelme esetén sem alkalmazza a végzésb en előírt elutasítási szankciót, ha a késedelembe eső szervezet a kormány? 3. Vane jogi alapja olyan bírósági eljárásnak, amely szerint ha a nem peres eljárásban a fellebbezést benyújtó fél nem kér soronkívüliséget, de azt a fellebbezés során mégis biztos ítják?
