Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 21 (95. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
4497 hogy miért o lyan magasak a gyógyszerárak, és vajon lehetnéneke alacsonyabbak - mondom ezt általában a kérdés összességére vonatkozóan. A gyógyszerárakról mindannyian tudjuk, hogy nem annyiba kerülnek, hogy nem akkora az ár, mint amibe tényleg kerül egy gyógyszer előá llítása. Ha veszek a gyógyszertárban egy olyan gyógyszert, ami közismert, elterjedt, bevett, használatos, a gyógyszergyárban mondják, hogy annak legfeljebb a 15 százalékát teszi ki az előállítási költség; az az anyagköltség és előállítási költség, amibe té nylegesen a gyógyszer kerül, és, mondjuk, egy másik 15 százalékot tesz ki az a hozzájárulás, költség, üzemi költség s a többi, ami rárakódik. A gyógyszerár 70 százaléka kutatási célokra megelőlegezett fedezet. Azért olyan magas, mert az új gyógyszer kutatá sa, kivitelezése, kidolgozása iszonyú költséges dolog. A gyógyszerárak 70 százalékába új gyógyszerek kikísérletezésének költsége van beépítve. Lehet azt mondani, hogy ez egy irreális dolog, mi kevesebbet szánunk a kutatásokra, hogy mi oda akarunk hatni, ho gy ellehetetlenüljön a gyógyszerfejlesztés folyamata, de azt gondolom, hogy nem ez a cél. Ezenkívül azt gondolom, hogy a gyógyszergyárak döntésébe ilyen színvonalon nem szabad, nem érdemes beleszólni. Lehet, hogy a gyógyszerárakon lenne mit takarékoskodni. Engem magamat például személy szerint is bosszant, amikor találkozom ezekkel az igen költséges, drága gyógyszerreklámokkal, mert én, laikusként fölösleges kiadásnak érzem. Valójában, piacgazdaságban ezek nagyon is szükséges, bevett kiadások. Szóval, össze sségét tekintve azt gondolom, hogy a gyógyszerárakon érdemben és nagyságrendileg takarékoskodni nem lehet, hogy végeredményben a
