Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 21 (95. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
4494 eliminálná abban a 3 millió nyugdíjasban, aki egészen mást várt az önök kormányzatától. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Még egyetlen gondolat erejéig időznék a nyugdíjtémánál, de már nem a reformmal kapcsolatban, hanem inkább a jövőbeli prognózissal kapcsolatban. Ennek az anyagnak ugyanis, amin ek a vitájánál tartunk, vannak mellékletei. A 77. oldalon a képviselőtársaim is megtalálhatták a 2. számú táblázatot, amely 2050ig a nyugdíjbiztosítási járulék tervezett mértékének a prognózisát tartalmazza. Ebből a táblázatból olvashattuk ki mindannyiun k megnyugvására, hogy a 6 százalékot - amiről eddig vitatkoztunk - a kormány valóban fel szándékozik emelni 8 százalékra. 2003ban szerepel ez a megemelt százalékos kulcs, és addig marad a 6 százalék. 2003tól 2050ig pedig folytatólagosan ott van a 8 száz alék. (Hegyi Gyula: Megcsináljuk!) Én persze felteszem a kérdést, hogy honnan jön ez a 2003? Miért pont 2003ban? Mi ennek a típusú prognózisnak, trendnek a logikus alapja? Valójában nem ezzel az évszámmal van gondom, hanem azzal az oszloppal, ahonnan a mu nkaadói járulékbefizetések nagyságrendjét ki lehet következtetni. Ugyanis ha a munkavállalói befizetés - mint az kiderül - 9 százalékon stabilizálódik, és a 9 százalékból 1 százalék kerül át a régi felosztókirovó kasszába, az összes nyugdíjjárulékbevétel pedig 30 százalékon stabilizálódik, akkor ebből az következik, hogy a munkaadói hozzáadott rész 21 százalék. Vagyis a
