Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 21 (95. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4481 a magyar idegenforgalmat - emlékszik rá. Babák Mihály képviselőtársunk pedig arról beszélt, hogy itt voltak a régi nyugdíjpénztárak, amelyeket a kommunista rendszer szétvert. Igaz? Stimmel, amit mondok. Igazuk van. És akkor jött helyette az a nyugdíjrendszer, amely volt itt 40 éven keresztül. Igazuk van. Csak arra figyelmeztetem mindkettőjüket, hogy amit példaképül állítanak, és aminek a szétverésén sajnálkoznak, az egy tőkefedezeti elven alapuló nyugdíjrendszer. És mi az a nyugdíjreform, amit a szocialistaszabad demokrata kormány 1997ben el határozott, és ami '98ban beindult? Áttérés a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre részlegesen a felosztókirovó rendszerről. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Arról beszéltek mindketten, sőt ha jól emlékszem, Csáky képvi selő úr is nem egyszer, hogy a kommunista korszak nyugdíjrendszere elpazarolta a nyugdíjasok befizetését. Miért? Mert egy felosztókirovó rendszer volt, amely ráadásul szimbiózisban élt a mindenkori költségvetéssel. Igaz? Ezért! Ezért volt erre lehetőség. És azért indítottuk el mi az áttérést a tőkefedezeti elven alapuló magánnyugdíjpénztárakra, hogy ez újra ne fordulhasson elő; hogy visszatérjünk ahhoz az elvhez, amely 1945 előtt volt Magyarországon, amikor tőkefedezeti elvű nyugdíjpénztárak léteztek. Önök , akik egyfelől haragszanak a kommunistákra azért, hogy szétverték a tőkefedezeti elven alapuló rendszereket, most meg azért haragszanak a szocialistákra és a szabad demokratákra, hogy helyre akarják állítani azt a nyugdíjrendszert, amely tőkefedezeti elvű rendszereken alapul.
