Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 7 (83. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a miniszterelnökhöz - "Hogyan tudják magukat fenntartani a nyugdíjminimumból élők?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:

427 Várom a tisztelt államtitkár úr válaszát.

(Taps a MIÉP

soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin)

: Köszönöm, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére Varga

Mihály pénzügyminisztériumi politikai államtitkár úr válaszol.

Államtitká

r úr, önt illeti a szó. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár

: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt

Képviselő Úr! Interpellációjában a Központi Statisztikai Hivatal

egy közelmúltbeli jelentésére hivatkozik, mely 1995 és '99

között a fogyasztói árak, a nettó kereset, a minimális bér, a

minimális nyugdíj, valamint az egy főre jutó létminimum

alakulását mutatja be. Mint a képviselő úr is említette, nyugdíjminimumot azok a

nyugdíjkorhatárt betöltött szemé

lyek kapnak, akik 20 éves

szolgálati idővel rendelkeznek, de a nyugdíj kiszámításánál

figyelembe vehető keresetük olyan alacsony, hogy részükre már

csak nyugdíjminimumot lehet megállapítani. A

nyugdíjkifizetésekre vonatkozó statisztikák szerint

nyugdíjmini

mumot - vagy résznyugdíj esetén annál alacsonyabb

összeget - a saját jogú nyugdíjasok körülbelül 1,3 százalékának

folyósítanak. Megjegyzem, hogy a hatályos törvényi

szabályozás alapján a társadalombiztosítási nyugellátások

megállapításánál alapvetően a biz

tosítási elv érvényesül, ami azt

jelenti, hogy a nyugdíj a megszerzett szolgálati idő hosszától és

a keresettől függ. A társadalmi szolidaritás érvényesülése az,

hogy az alacsony életkeresettel rendelkezők részére a

nyugdíjminimumszabály érvényesítésével

az általánosnál

kedvezőbb ellátás kerül folyósításra. Természetesen a

nyugdíjminimumban részesülők számára is biztosított az a