Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 20 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
3909 kiindulni, hogy azt a beruházások határozzák meg. A jelentős beruházásokat azonban n emcsak a kamatláb- és a profitkilátások, hanem egyre inkább a tőzsdén kialakult tendenciák befolyásolják. Sajnos ez egyre kedvezőtlenebb. A beruházások növekedése a keresletet növeli, ez pedig sokszorosító hatása miatt még fokozottabban emeli a nemzeti jöv edelmet. Mivel hazánkban nem teljes a foglalkoztatottság és nem teljes a kapacitáskihasználás, ezért nincs inflációs hatása a beruházások növekedésének. A 2000. évi költségvetési törvényjavaslatban azonban igen nagy gondot jelent az, hogy a kormány 6 száza lékos inflációval számol, és ehhez igazítja a közalkalmazottak, köztisztviselők 8,25 százalékos keresetnövekedését. Ha az infláció magasabb lesz, akkor reálbércsökkenés következhet be; ez visszaveti a fogyasztást és a termelést, ezzel a profitkilátásokat, ezáltal a beruházásokat. Ez lenne a költségvetési törvény legnagyobb öngólja. (Dr. Juhászné Lévai Katalin helyét a jegyzői székben Mádai Péter foglalja el.) A 2000. évi költségvetési törvényjavaslat legnagyobb gondja talán az, hogy nem jól oldja meg a jöve delem újraelosztását. Közismert, hogy hazánkban milyen jelentős a jövedelemegyenlőtlenségek kialakulása. Igaz, hogy ez az 1980as években kezdődött meg, de az 1990es években növekedett. A törvényjavaslat elfeledkezik a szegények egy részéről. Több szakért ői vizsgálat igazolja, hogy a személyi jövedelemadóból leírható 1700 forintot, illetve 2100 forintot nem tudják igénybe venni azok a családok, ahol a felnőttek inaktívak, és jövedelmük döntő részét adómentes szociális ellátások képezik. (17.00)
