Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 20 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
3869 pótlék és kétszer az adókedvezmény - 13 800 forintot tesznek ki. Azaz a gyermeknevelés költségeihez az állam mindössze 7,8 százalékkal többel járul hozzá ott, ahol mind a két elemet, tehát a családi pótlé k mellett az adókedvezményt is igénybe tudják venni. Tehát ebben az esetben sincs értékőrzés. A gyermekes családok 17 százaléka egyáltalán nem tudja, 13 százaléka pedig csak részben tudja igénybe venni az adókedvezményt, vagyis a családok alsó 30 százaléká t zárja ki a rendszerből. Éppen ezért az a javaslatunk, hogy az adókedvezmény helyett az alanyi jogon járó családi pótlék költségvetési tételét, a 133,8 milliárd forintot növeljük a családi adókedvezmény várható mértékével, a 48,8 milliárd forinttal. Ez kö rülbelül 40 százalékos családipótlékemelést tenne lehetővé. A családi pótlék emelésével azokhoz is eljuthatna a kedvezmény, akik egyébként nem fizetnek adót. Szeptember 2án a rádió Krónika című műsorában - ez egy szerda reggeli műsor - Orbán Viktor minis zterelnök úr kapott egy kérdést, hogy mire számíthat egy rokkantnyugdíjas, gyermekét egyedül nevelő anya. A miniszterelnök úr nem volt igazán formában, csak hosszas csönd után tudott válaszolni, és az volt mondandójának a lényege, hogy a családi pótlék a s zámára is elérhető családtámogatási forma. Tehát a rokkantnyugdíjas, a nyugdíjas, az egyszülős, úgynevezett csonka családok, az alacsony jövedelmű, bár dolgozó, minimálbérrel foglalkoztatott szülők gyermekei is a családi pótlék összegének jelentős emelésév el jobb helyzetbe kerülnének. Megmaradhatna az alanyi jogosultság, tehát minden gyermek jogán járna, és teljesülne a "minden gyermek egyenlő" elv is, hiszen nem tenne különbséget gyermek és gyermek közt a szülő jövedelemszintje alapján. (15.30)
