Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 19 (93. szám) - Az európai régióban a felsőoktatási képesítések elismeréséről szóló lisszaboni elismerési egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SÁRINGER GYULA, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
3581 ellenére, hogy az egyes európai országokban más és más az oktatási struktúra. Az említett '82es párizsi konvenciót egy szándéknyilatkozatnak lehet felfogni. A kilencvenes évek kezdetén már háromféle intézmény dolgozott azon, hogy a felsőoktatás és az ott szerzett képesítések, diplomák elismerésre kerüljenek. Az egyik intézmény bukaresti székhellyel működött, ez volt a z UNESCO Centres, amely a középeurópai régióban található országokkal foglalkozott. A másik székhelye Strasbourgban volt, amely az Európa Tanács hálózataként működött. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A harmadik az Európai Unióhoz tartozott brüsszeli székhellyel. Már 1992ben az Európa Tanács főtitkára kéréssel fordult az UNESCO főtitkárához, hogy hozzanak létre egy olyan elismerési rendeletet, amely az évszázadok során kialakult rendkívül értékes és sokszínű európai kutatási rendszerben szerzett szak képesítéseket valamilyen formában képes legyen elismerni. Az 1992es kezdeményezésnek lett az eredménye az előttünk fekvő és a szóban forgó 1997. április 11én magyar részről is aláírt, röviden csak lisszaboni egyezmény néven ismert határozati javaslat. (2 0.40) Magyar részről dr. Nagy Tibor Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője írta alá, aki az egyezmény kidolgozásában is tevékenyen részt vett. Az egyezménynek az ad különös jelentőséget, hogy a témával kapcsolatban egyetlen dokumentumban foglalj a össze az európai felsőoktatás eltérő struktúrájából és sokszínűségéből fakadó különbözőségeket. Ezeket a különbözőségeket úgy sikerült egységes keretbe foglalni, hogy először a témával kapcsolatos alapfogalmakat tisztázták.
