Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 7 (83. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - FONT SÁNDOR, az MDF

345 A kötelező egészségbiztosítás kapcsán igen éles vita várható.

Tény, hogy a kormány a munkaadók igényét vette figyelembe,

amikor javaslatot tesz a három napig terjedő, orvosi igazolás

nélküli betegszabadság megszüntetésére. Ugyanis bizonyos

munkavállalók komoly terhet jelentenek a munkaadóknak

azáltal, hogy három napig orv

osi igazolás nélkül elmehettek

betegszabadságra, miközben a munkaadó fizeti a közterheket.

Tény, hogy a kormány az eredeti tervezetében 90 napra tolta ki

azt az időt, amíg a munkaadóknak kell fizetniük a táppénzt a

betegállományban lévő alkalmazottjuk után

. Egy hosszú

egyezkedés köztes eredménye lett, hogy 30 munkanapig a

munkaadó fizeti a táppénzt, azután pedig a társadalombiztosítás.

Azonban, hogy a munkavállaló ne legyen kiszolgáltatva a

munkaadónak, a Magyar Demokrata Fórum hathatós

közbenjárásával sike

rült elérni, hogy a táppénzt közvetlenül a

társadalombiztosítás fizeti a betegnek, és majd a kifizetett

összeg 30 napra eső részét a tb az APEH segítségével beszedi a

munkaadótól. Az előterjesztés azonban így is hagy némi aggályt maga

után, ugyanis például félő, hogy az egyéni vállalkozók 40 napig

nem bért, hanem táppénzt fognak elszámolni, mivel az

költségként elszámolható. A helyi adó kérdéskörében inkább az esetleges változásokra

utaló várakozások voltak nagyok. Valóban, elemzés szintjén

felmerült, hogy

a helyi iparűzési adót központosítani kellene, és

mintegy területkiegyenlítő hatásként újraosztani oda, ahol nincs

lehetőség helyi iparűzési adó bevezetésére. Tény, hogy nem

lehet hagyni éhen halni az iparűzési adó nélküli kistelepüléseket,

ugyanakkor a te

lepülések ambíciót kiölni egy központosítással,

nem éppen polgári irányzatnak nevezhető. Ez az adófajta jelentősen hozzájárul az önkormányzatok

önálló gazdálkodásához, nem szívesen válnak meg tőle, még