Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ, az FKGP
322 változtatás és az adórendszer változatlansága valójában mit eredményez a fő jövedelemt ulajdonosoknak. Számításunk szerint az áfa kivételével van esély arra, hogy a várható bevétel meghaladja az előirányzatként megjelölt adó- és egyéb bevételeket. Ez különösen igaz abban az esetben, ha az infláció nem tartható a költségvetési irányelvekben m eghatározott szinten. Ha pedig bizonyos pontokon alulértékelt az idei bevétel, akkor az arra figyelemmel kalkulált jövő évi bevételi adatok is megkérdőjelezhetőek, számolva az inflációval, valamint a bérek és a gazdaság növekedésével. Irreális bevételhez p edig értelemszerűen nem kapcsolódik reális kiadási struktúra. Ugyancsak gond, hogy az úgynevezett munka- és tőkejövedelmek terheinek közelítésében lényegében nem sikerült előbbre lépni, azt kényszerűen halasztani kellett. Itt elsősorban a kamatadó általunk is szorgalmazott - éspedig eredményesen szorgalmazott - mellőzésére utalok, ami - a megtakarításokhoz fűződő elemi érdekekre és a kamatkiadások növekedésének elkerülésére is figyelemmel - csak akkor kerül bevezetésre, ha az infláció az 5 százalékot nem ér i el. Ezzel számolva a kamatadó ügye legkorábban 2001ben válik aktuálissá. Előnyt és gondot egyaránt látunk abban, hogy a kormány, bár nem a törvénycsomag részeként, de külön ajánlásában kezdeményezi az iparűzési adó kiváltását az úgynevezett üzleti adóva l. Ez utóbbit központi adóként javasolja bevezetni, lényegében a hatályos iparűzési adó paramétereivel. A keletkező bevétel az önkormányzatokat illetné központi elosztással. A vállalkozók terhei egyértelműen növekednének, hiszen a mainál szűkebb körre korl átozódnának a kedvezmények, és az adó kulcsa is egységesen 2 százalék lenne, szemben a jelenlegi, ennél alacsonyabb kulcsokkal.
