Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
284 minőségbiztosítás egyik mozgósító erejű eszközétől, a minőségi munka elismerésének lehetőségétől fosztotta meg a közoktatást. Ráadásul a jövő évben a kormá ny egymilliárd forinttal csökkenteni kívánja a pedagógusok továbbképzésének támogatására szánt összeget is. Mindez azt mutatja, hogy a minőségbiztosítás legfontosabb eszközét az ellenőrzési feladatokat ellátó új állami hivatalrendszer kiépítésében látja. V alószínűleg azért, mert nem bízik igazán sem a pedagógusokban, sem az intézményvezetőkben, sem az önkormányzatokban. Félő, hogy a minőségi pótlék megszüntetése ismét felerősíti a pályaelhagyást a legfelkészültebb, újító szellemű pedagógusok körében, azok k örében, akiktől a leginkább várható az oktatás és a pedagógushivatás megújítása. Tisztelt Ház! Az év végéhez közeledve a statisztikai adatok láttán úgy tűnik, baj van a pedagógusjövedelmek alakulására tett kormányzati ígéretekkel is. Mára világossá vált, h ogy az országos átlagkeresethez viszonyítva nem javult a pedagógusbérek pozíciója, sőt, az évi átlagos pedagóguskereset a nemzeti jövedelemhez viszonyított arányában egy százalékponttal romlott az előző évihez képest, azaz nem indult meg a pedagóguskereset ek felzárkóztatása még akkor sem, ha a kormány 16 százalékos béremelésről beszél. Hol van itt az ellentmondás? Valószínűleg ott, hogy a 16 százalékos emelés kizárólag az alapbérekre vonatkozott. Ha ehhez hozzátesszük a változatlanul hagyott kiegészítő bére lemeket, és figyelembe vesszük, hogy a kedvezőtlen új adójogszabályok miatt sokan elestek az adójóváírás lehetőségétől, akkor kiderül, hogy az idei pedagógusátlagkeresetek csak 1213 százalékkal nőttek. Ráadásul a jövő évi költségvetésben a kormány mindös sze 8,25 százalékos alapbéremelést irányoz elő, ami az ez évi 23
