Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 30 (90. szám) - Eiden Mork Bjarne, a norvég állami számvevőszék elnöke és kísérete köszöntése - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egye törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - HERCZOG EDIT (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
2600 lehete tlen helyzetbe hozott nagyonnagyon sok embert Magyarországon. A módosító indítványok, amelyeket részben magam, részben Kis Zoltán, részben Kovács Kálmán képviselő urakkal adtunk be, a következők. Talán inkább fontossági sorrendben mondanám, illetve előszö r egy olyan módosító indítványunkkal kezdeném, ami inkább egy kategóriára vonatkozik, és ez pedig a 36. pontban a gazdasági év kontra naptári év kérdése. Ugyanis a jövedéki adóról szóló törvény új XI/A. fejezete 54/b. §ának (3) bekezdése átlátható és vilá gos módon határozza meg az adómentesen saját fogyasztásra szánt bor mennyiségét és annak mérési időtartamaként a gazdasági év fogalmát. Tehát maga a kormányelőterjesztés kitűnően határozza meg a gazdasági év fogalmát. Az előterjesztő technikai kiegészítés ként szükségesnek tartja a törvény 7. §ának 1. pontját új j) alponttal kiegészíteni, de akkor a meghatározó időtartamot ott is a tárgyévet megelőző december 1jétől a tárgyév november 30áig terjedő gazdasági év használatával kell rögzíteni, s nem a naptá ri év fogalmát bevezetni. Ez ugyanis véleményem szerint csak felesleges félreértésekre adhat alkalmat, az erre vonatkozó helyesbítést tartalmazó módosító javaslatot kérem figyelembe venni. Nem kis meglepetésemre itt bizonyos ajánlások szerint, amelyeket mé g csak részben ismerünk, nem fogadták el ezt a módosítót, pedig hát én azt hiszem, hogy a kormány saját maga tette egészen világossá, hogy a gazdasági év használata mennyivel logikusabb, mint a naptári évé. Szeretnék a 48. pontban egy fontos kérdést felvet ni az itt megfogalmazott módosító indítványomnak megfelelően. A '97. évi CIII. törvény módosításának egyik fő indokát az előterjesztő a valorizálásban jelölte meg. Ez költségvetési, fiskális szempontból tudomásul vehető, egyidejűleg azonban nem
