Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 6 (82. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
244 33 elfogadással, ami mindössze 72 százalé kos teljesítés - és akkor, ugye, minden héten ülésezett a parlament. A folyamatos ülésezésnek nincs egyetlen üdvözítő formája, az ülésezés rendje a törvényalkotási igényekhez igazítható. Utalok arra, hogy az őszi ülésszakon, amely előttünk áll, novemberig háromhetenkénti ülésezés indokolt, majd a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása idején - éppen a költségvetési vita speciális szabályaira tekintettel - célszerű lesz áttérni az egyhetes ciklusra. Ezt az elképzelést támogatja a kormány. Megjegyzem még, h ogy a parlamenti bizottsági munka az országgyűlési tevékenység éppen olyan szerves és alapvető része, mint maga a plenáris ülés. Ezt tekintve pedig a honatyák csupán minden harmadik hetet töltenek a Ház falain kívül, egyébként éppen az őket ideküldő válasz tóik körében. Indokolt lehet ismételten hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság a 4/1999. számú határozatában azt állapította meg, hogy az Országgyűlés működésének folyamatossága az alkotmányban előírt rendes ülésszakok szabályozásából eredően alkotmányos k övetelmény. A folyamatosság akkor biztosított, ha az Országgyűlés úgy állapítja meg az ülésezés rendjét, hogy a rendes ülésszakok alatt az ülések az ésszerű időtartamot meg nem haladóan követik egymást. Az Alkotmánybíróság határozata kimondta azt is: annak eldöntése, hogy az egyes ülések milyen rendszerességgel kövessék egymást, az Országgyűlés és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Megállapította ugyanakkor, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet okozott, hogy a Házszabály a jogbiz tonság követelményének nem megfelelő módon szabályozta a rendes ülésszakokon belüli ülésezési rendet. Az ülésezési rend jelenlegi szabályozása tehát nem a
