Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 6 (82. szám) - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
222 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtárs aim! Egyetlen dolog késztetett arra, hogy ennek a vitának - amit még a szünet előtt elkezdtünk - a végén még egyszer, ha úgy tetszik, összefoglaló jelleggel szót kérjek. Nevezetesen az, hogy kormánypárti képviselőtársaim újra meg újra fölteszik a kérdést, hogy miért ellenezzük mi, amikor ők jót akarnak tenni. A miniszterelnök úr ma - szokás szerint - föltette nekünk a kérdést, hogy miért nem lehet azt mondani, hogy ezek nagy eredmények, és a magyar családoknak szükségük van a gyerekek után járó adókedvezmén yre, szükségük van a családi pótlékra, szükségük van egyébként a gyedre is, és jó, hogy a kormány ezeket a lépéseket megteszi. Kérdezte tőlünk a miniszterelnök úr, hogy miért kell pártpolitikai dimenziók mentén mindent ellenezni, ami egyébként az ország ér dekeit szolgálja. Nos, kedves kormánypárti képviselőtársaim, a kérdésére a választ maga a miniszterelnök úr adta meg az elmúlt napokban, kart karba öltve a pénzügyminiszter úrral, amikor a költségvetés irányszámainak kormány általi elfogadásakor azt mondta , hogy ezentúl mindenkinek, aki valahova többletkiadást javasol, meg kell tudnia mondani, hogy honnan vegyék el a pénzt. És az itt jelen lévő Gógl miniszter úr is ennek jegyében - nagyon fegyelmezetten - mondta el a televízió nyilvánossága előtt, amikor sz embesülnie kellett azzal, hogy az általa tett ígéretekből már ebben az évben sem, a következő évben sem fog sok minden megvalósulni, hogy bizony, mert más, fontosabb prioritásai voltak a költségvetésnek - és ez így van! Ha valahova tehát pénzt akarunk adni , akkor máshova nem tudunk pénzt adni. Jó, hogy másfél évi kormányzás után már észreveszi a Fidesz azt, amit ellenzékben nyolc éven keresztül nem vett észre.
