Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz):
2182 NATOcsatlakozás felgyorsítása mellett - azt a tényt, hogy számos, viszonylag kedvezőtlen külső körülmény ellenére sem tör t meg az integrációs folyamat lendülete. Épp ellenkezőleg: a tárgyalások kiegyensúlyozottan és kiszámítható módon haladnak előre. 1998 második félévében, az osztrák elnökség ideje alatt sikerült elérni, hogy az érdemi tárgyalások már az átvilágítással párh uzamosan megkezdődjenek. Ezzel jó tíz hónapot nyertünk a tárgyalások folyamatában. 1999 első félévében, a német elnökség végére, a tervezett menetrendnek megfelelően lényegében befejeződött az EU teljes joganyagának átvilágítása, a dossziék, mintegy felét - tizenötöt - megnyitották, és közülük nyolcat sikerült ideiglenesen lezárni. Az Európa Tanács berlini rendkívüli ülésén az Agenda 2000 elfogadásával elhárult a bővítés előtt tornyosuló külső akadályok legnagyobbika, és az Unió, azzal a döntéssel, hogy a h atéves költségvetési ciklusban 2002vel kezdődően munkahipotézisként szerepelteti a bővítés költségeit, expressis verbis kifejezte készségét és képességét új tagok befogadására. A mostani finn elnökség prioritásai közé tartozik a bővítés ügye. Az elnöksége t lezáró helsinki Európa tanácsi ülés Luxemburg után immáron másodszor foglalkozik majd a bővítés stratégiai aspektusaival. Romano Prodinak, a bizottság új elnökének szeptemberi beiktatási beszédével újra a viták fókuszába került a csatlakozás időpontjának kérdése. Mint ismeretes, Prodi úr bővítési céldátum megnevezése mellett érvelt, ám tudvalévő, hogy ezt az elképzelését sokan nem osztják. Meg kell mondanom, képviselőtársaim, nézetem szerint a céldátum megjelölése mára elveszítette azt a jelentőségét, ami t korábban, akár még egy évvel ezelőtt is tulajdonítottunk neki. Az érdemi tárgyalások megkezdését megelőző szakaszban a
