Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja részéről:

2141 Ez vezetett a tagállamok azon elhatározásához, hogy az

európai uniós szerződés kidolgozásakor a bel- és igazságügyi

együttműködést az Európai Unió egyik új elemévé tegyék. (10.20) A maastrichti szerződés 100. cikkelye teremtette meg a

közös vízumpolitikát is. Alapvető változásokat hozott az

integráció jellegében erre az időszakra az, hogy a tagállam

ok a gazdasági integráció mélyítése érdekében elhatározták a

gazdasági és pénzügyi unió szükségességét és a közös valuta

1999. január 1jével történő bevezetését. Bevezették az uniós

állampolgárságot, és ezen szerződéssel jelent meg az integráció

történeté

ben az Európai Unió elnevezés. E szerződésnek fontos kiegészítője volt a schengeni

egyezmény, ezt az amszterdami szerződés tette azután az acquis

communautaire részévé. Lényegében a belső határellenőrzés

megszüntetésével a részes államok megerősítették kül

ső

határellenőrzésüket, és ahogy említettem, ez a acquis

communautaire részévé vált. A római szerződés következő lényeges módosítása az

amszterdami szerződés. Ezt 1997ben írták alá, és ez év

májusában lépett hatályba. E szerződés jelentős változtatásokat

eszközölt a közös kül- és biztonságpolitika területén. Ez a

szerződés az, amely már abszolút mértékben célozza a keleti

bővítést, hiszen ennek jegyében kezdődtek meg a jelenleg is

folyó csatlakozási tárgyalások Csehországgal, Észtországgal,

Lengyelországga

l, Magyarországgal és Ciprussal. Ezen szerződés fő célkitűzése volt, hogy az Európai Unió

közösségi külpolitikáját erősítse, és markánsabb külpolitikai

arculatot jelenítsen meg. A szerződés az Unió számára

szövegéből is kitűnően a szabadság, a biztonság és az igazságosság övezetének fokozatos megteremtését célozza,