Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2130 emberi életet, európai mozgásteret kínáló Magyarországon akarunk élni. Elengedhetetlen az uniós tagság, ha azt akarjuk, hogy Magyarország ne kiszolgáltatottan sodródjon a világméretű folyamatokban, hanem egy azokat befolyásolni képes, erős országcsoport egyenrangú tagja, döntéseinek aktív részese legyen. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását támogatja minden olyan politikai erő, amely az ezer évvel előtti vitában nem Koppány, hanem Szent István oldalán áll. Ebben a legjelentősebb erők között ma is konszenzus van. Vita abban van, hogy mikor és milyen feltételekkel érdemes csatlakozni, illetve hogy mit kell tenni. Aki ebben véleményt mond, netán bírálja azt, ami nem szolgálja a csatlakozást, az nem veszélyezteti, hanem éppenséggel szolgál ja a konszenzust, az ország, a nemzet közös céljainak elérését. Nézzük mindjárt az első, időnként vitatott kérdést: a korábbi vagy a későbbi csatlakozás felele meg inkább Magyarország érdekeinek? Az előző parlamenti, kormányzati ciklusban egyes akkori ell enzéki pártok politikusai újból és újból megfogalmazták azt a véleményüket, hogy egy későbbi időpontban talán jobb feltételekkel csatlakozhatnánk az Európai Unióhoz. Mi sem akkor kormányon, sem most ellenzékben nem osztottuk, osztjuk ezt a véleményt. Nem c sak azért, mert a jelenleg egy lakosra jutó 25 eurós évi uniós támogatás 200 euróra, azaz nyolcszorosára fog növekedni a csatlakozás után, s hiba lenne az évi összesen 1,8 milliárd euró, azaz közel 2 millió dolláros külső forrást további évekig nélkülözni. De azért is, mert az Európai Unió országainak átlagos fejlettségi szintje gyorsabb ütemben emelkedik, mint a befelé igyekvő közép- és keleteurópai országoké. Így a csatlakozáskor áthidalandó távolság egyre nő, és a csatlakozás egyre nehezebbé válik. És a zért is, ahogy ezt éppen a NATO esetében látjuk, ott is voltak
