Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 28 (88. szám) - ifj. Hegedűs Lóránt (MIÉP) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Mit kíván tenni a miniszter úr annak érdekében, hogy országos szintű szabályozás, sőt, miként nemzetközi példák mutatják - például francia -, törvény garantálja több évezredes ... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
1984 csakugyan nagy szükség van, de nem törvénnyel, hanem célravezető intézkedésekkel. Mivel lehetne hatékonyan segíteni a magyar nyelv védelmének ügyét? Először is: az iskolai oktatásban az eddiginél jó val nagyobb szerepet kell kapnia az anyanyelvi nevelésnek. Másodikként: a közéleti szereplőktől - tőlünk - meg kell kívánni, hogy követésre érdemes példát mutassanak az őket hallgatóknak; a nem általánosan ismert idegen szavakat és kifejezéseket lehetőleg kerüljék. Harmadikként: a reklámokban, feliratokon, hirdetésekben meg kell követelni a magyar nyelv használatát, melyre vonatkozóan - ön is említette - több jogszabály létezik. Sajnos, a reklámtörvény '96os tárgyalása során az akkori kormány nem vette fig yelembe az ellenzék és az illetékes minisztérium javaslatát, mely szerint magyarul történő reklámozást írjon elő a törvény. Engedje meg, hogy válaszomat én is Illyés egyik idézetével fejezzem be: "A nyelvvédelemnek többféle módja van. Elképzelhető úgy is, hogy valami szellemi gépfegyver és jó néhány patron birtokában szemmel tartok egy felvonulási utat, a fejlődés menetét, és szorgalmasan lődözöm a nekem nem tetsző, azaz kifogásolható szavakat és kifejezéseket, vagyis feltételezem, hogy vannak örök törvénye k. Mivel azonban a szavak birodalmában sincsenek, alkalmasabbnak kínálkozik az a módszer, amely nem törvényeket tart irányadónak, hanem a fejlődés célját, ebben az esetben a szavak menetének irányát, és aszerint ítélkezik, hogy mi a jó és mi a rossz." Kösz önöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
