Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 28 (88. szám) - Tóth Sándor (MSZP) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Becsapott őstermelők, avagy segélystop" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
1953 módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt. Az 1999. évi LXXIII. törvény 2. § (2) bekezdése módosította az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének j) pontját, amellyel a kereső tevékenységet újradefiniálta a következők szerint: "Kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, ide értendő az őstermelői igazolvánnyal rendelke ző személy tevékenysége is". Ezen meghatározás alapján 1999. október 1jétől, tehát három nap múlva, az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személyt, tekintet nélkül a jövedelmére, ki kell zárni a munkanélküliek jövedelempótló támogatásából, illetve szünet eltetni kell az ellátást, amíg rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Tehát az őstermelői igazolvány birtokában végzett tevékenység, az abból származó bevétel - a jövedelem nagyságától függetlenül - rendszeres kereső tevékenységnek minősül. Békés megyében, de főként a délbékési és északbékési térségben, évek óta óriási a munkanélküliség, de azt hiszem, azzal sem mondok újat képviselőtársaimnak, hogy nem csak az ország ezen részén. Mivel mezőgazdasági vidéken élünk, kényszerből a munkanélküliek is kiváltott ák az őstermelői igazolványukat. Ez kötelező volt akkor is, ha valakinek csak egy hold földje volt, vagy egy sertést akart értékesíteni a piacon. Tisztelt Miniszter Úr! A szociális ellátásokat minden demokratikus államban jövedelemhatárokhoz kötik. Nálunk, úgy tűnik, fittyet hánynak erre, mindenkit büntetnek, akinek van őstermelői igazolványa, függetlenül attól, hogy vane jövedelme, vagy épp veszteséges a tevékenysége. Sajnos, többnyire ez utóbbi a jellemző. Ez ügyben több települési önkormányzat is az Alk otmánybírósághoz kíván fordulni.
