Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 28 (88. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Adósságcsere vagy pénzügyminiszter-csere? Miért támadta ön hátba a kormányfőjét?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
1904 A túlkonszolidálás ténye tehát igazolható, ugyanakkor az MNBnek a többlet pénzügyi forrásokból és a helyrehozott tőkehelyzetéből kifolyólag a lehetősége megvolt a veszteséges kereskedelmi bankjai rejtett megsegítésére, így a londoni HIB, a frankfurti székhelyű DeutscheUngarische Bank és a bécsi székhelyű CW AG privatizáció előtti kistafírungozására. Nemzetgazdasági érdek, hogy a tisztázatlan körülményekre fény derüljön, és a kormány szociális intézkedései ne kerüljenek kifullasztásra, a bankszektor gyakran szabálytalan működési rendszerének folyamatos állami konszolidációs kényszere miatt. Mindezen tényszerű adatok egybevetése után is fenntartja a miniszter úr azt az álláspontját, hogy az adósságcsere törvényes volt, és a vizsgálatokra nincs szükség? Önnek, mint a kormány tagjának indokolte arra hivatkozni, hogy az 1997es adósságcsere már idejétmúlt történelem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , azon változtatni nem lehet? Várom szíves válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Válaszadásra megadom a szót Járai Zsigmond pénzügyminiszter úrnak. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Először is azt szeretném mondani, hogy nem támadtam hátba a miniszterelnök urat, soha nem mondta a miniszterelnök úr, hogy törvény telen volt az adósságcsere. Az adósságcsere törvényességét több alkalommal megvizsgálták az érintett intézmények. Nem érdemes egyébként sok időt vesztegetni rá, mert külön törvény szólt az adósságcseréről, tehát annak a törvénynek, ami arról szólt, annak a törvénynek nyilvánvalóan
