Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
1730 egybevetve az Európai Unió 1,8 százalékos GDParányos átlagával, Magyarországon mindössze 0,7 százalék volt. Magyarországon az egy főre jutó GDP az EUs átlag egyharmadát, a K+F ráfordítások mindössze egytizedét teszi ki. Így bár felkészült kutatói állományunk van, a feltételek - műszerezettség, infrastruktúra - messze elmaradnak a kívánt szinttől. Rendkívül fontos a magánvállalkozások állami ösztönzése, ez jelenleg Magyarországon igen kétséges, amit jól jellemez, hogy a GDPhez viszonyított, már hivatkozott 0,7 százalékos K+F ráfordításban az állami rész alig 0,45 százalék. (1.10) Ez az alacsony érték nem ösztönző a magánszektor fejlesztési szándékainak szempontjából. Az EU részéről a tudomány támogatása úgyneveze tt keretprogramokban jelenik meg, ezért nem meglepő, hogy itt is élénk verseny van. Magyarország tagja végre, ami nagy jelentőségű, az 5ös tudományos keretprogramnak, és bizony az EUtagállamok élénk figyelemmel kísérik, hogy itt mit érünk el. Nem utolsós orban ezen mérik le Magyarország általános gazdaságiműszaki felkészültségét. A korlátozott lehetőségek között is születnek a magyar tudomány területén figyelemre méltó eredmények, kellő eszközök hiányában azonban ezekből viszonylag kevés hasznosul a gyako rlatban, alig lesz belőle új, piacon értékesíthető termék. Fentiekből kitetszik, hogy mind a budapesti világkonferencia, mind az Európa Tanács UNESCOjelentése és vitája fontos üzeneteket hordoz a kormány és a parlament számára egyaránt, különösen napjaink ban, amikor a 2000. évi költségvetési vitára készülünk. Mindenekelőtt a tekintetben, ahogy Isépy Tamás frakcióvezető úr a Fideszből fogalmazott az MTA beszámolójának bizottsági vitája alkalmából éppen a mai
