Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GIDAI ERZSÉBET, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1671 kellett volna tenni és a következő években is, de ez a következő vitának lesz az anyaga. Még egy témát emelnék ki, amely szerepel az egészségbiztosításnál: a 13. havi fizetést nem biztosították az intézmények számára, és ezt saját maguknak kellett valamilyen formában - csúnya szóval mondom - kigazdálkodniuk. Ahogy említettem, e gy rossz teljesítményfinanszírozási elv mellett a 13. havi fizetést - nagyon jól tudjuk - nem tudták megoldani, csak olyan formában, hogy ügyeskedéssel vagy hitelek formájában, vagy megelőlegezett forrásokból próbálták finanszírozni a 13. havi fizetést. (2 3.10) Ezt rendkívül szégyenletesnek tartom, annál is inkább, mert nagyon jól tudjuk, hogy az egészségügy ma Magyarországon az az ágazat, amelyben a legalacsonyabbak a bérek és a paraszolvenciával, tehát a borravalóval ezt nem lehet ellensúlyozni, mert lass an nincs, aki fizessen, vagy kényszerhelyzet keletkezik a páciens számára, hiszen ha a fizetési listán alulról felfelé megyek, akkor a második helyen helyezkedik el az egészségügy. Nem tudom elfogadni azt sem, hogy a 16 százalékos béremelés nagy eredmény l ett volna, amit nem is értek el egyébként, mert itt nem 10, 15 vagy 20 százalékos béremelésről lenne szó - vagy legalábbis kellene hogy vitatkozzunk , hanem két, háromszoros bérrendezésről. És ha ez nem következik be, akkor továbbra is életben marad az e gészségügyben az a nagyon súlyos helyzet, hogy a rendkívül alacsony vagy rossz jövedelmi viszonyok miatt egyrészt megindult a pályáról az eláramlás, másrészt pedig valamilyen formában olyan eszközökhöz nyúlnak, amelyek, mondjam úgy, szemben állnak a jelenl egi törvényességgel.
