Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GIDAI ERZSÉBET, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1666 elemzésre lenne szükség, hogy mennyi a kintlevőség által okozott hiány, mennyi a behajtható követelés, és hogyan lehet ezt a behajtást végrehajtani olyan szempontból, hogy valójá ban ezeknél a deficites alapoknál a deficit csökkenjen, mert itt mindenféleképpen a járulékfizető vagy a szolgáltatást majd igénybe vevő, a páciens vagy a nyugdíjas szenvedi ennek a kárát. Ha a két alapot megnézzük, akkor a Nyugdíjbiztosítási Alapnál három tényezőt emelnék ki. Az egyik, amit már korábban az előttem szólók is említettek, a rokkantnyugdíjellátás, ami eléggé zavaros terület. Ha a KSH adatait nézem, akkor 900 ezerre tehető a rokkantosítottak aránya, ami rendkívül magas szám. Ennek nyilván jele ntős része a munkanélküliséget kompenzálta, a munkanélkülivé válást megelőzően sokan rokkantosíttatták magukat. Ez szinte ösztönös vagy tudatos védekezés is, bizonyos szempontból elfogadható. Mégis azonban a rokkantosítás és az itt, az anyagban is szereplő rokkantnyugdíjak megjelenése és az ebből fakadó többletkiadás mögött azért nem minden esetben húzódik meg olyan reális tételsor, amely valóban ezt indokolná. Ezért magam is azt vallom, hogy már évekkel ezelőtt szükség lett volna az egész rokkantosítási fo lyamat áttekintésére, és itt egy reform bevezetésére - ami most már nagyon sürgőssé vált, már 1998ban is be lehetett volna vezetni vagy az előkövetkező időszakban - sort kell keríteni. (23.00) A másik a magánnyugdíjpénztár. Azt valljuk, hogy a magánnyugdí jpénztárak alkalmazása, bevezetése elhamarkodott volt. Ez nemcsak az alapoknál jelent jelentős veszteséget, hanem abban is, hogy valójában nincs garancia, hogy 2530 vagy 35 év múlva a magánnyugdíjpénzárakon keresztül olyan nyugdíjak áramolnak vissza a bef izetőkhöz, ami, ha ténylegesen
