Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1656 hangsúlyozni, hogy az évre jutó gyógyszerhiány egyharmad résszel kevesebb. Még egyszer mondom, az is nagyon sok. Mínusz mutatkozik a gyógyászati segédeszközök támogatásában, amely több mint 2 milliárdos hiány. Ez is figyelemre méltó tétel. De hogy olyat is szóba hozzak, amiről emlékeim szerint ma még senki nem emlékezett meg, az a rokkantnyugdíjrendszer kérdése. Egy igazán jelentős, több, mint 4 milliárdos pluszkiadás csak a korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásokból és a baleseti ellátásokból adódik össze. Ez az év volt az, amikor az első és második csoportos rokkantak az Egészségügyi Alaptól átkerültek a nyugdíjrendszerbe. Csak a III. csoportbelieknél fordult elő ez a nagyságrendű többletkiadás. Azt gondolom, hogy ez megint intő jelként figyelmeztet bennünket arra, hogy azt a bizonyos elm aradt rokkantnyugdíjrendszerreformot végre el kellene kezdeni, mondom ezt a tisztelt kormánypárti képviselőknek, akik az elmúlt másfél év során hozzá nem nyúltak a kérdéshez. Belátom, hogy ilyenkor, fél tizenegy után negyed órával már mindenki fáradt, és az az érzésem, hogy most sem hallják meg ezeket az óhajaimat, sóhajaimat, kéréseimet. De ha egyszer az előző kormánynak már nem volt lehetősége arra, hogy egy rokkantnyugdíjrendszerrel érdemben foglalkozzon, hiszen a nyugdíjreform részeként '98ra ígérte a z előző kormány, hogy foglalkozik vele, de erre már nem volt ideje, azt gondolom, hogy akkor ennek az új kormánynak lenne kutya kötelessége foglalkozni a kérdéssel, és minél előbb, mert itt valóban nagyon komoly változtatásokra van szükség. A bizottsági ül ésen én magam is nemmel szavaztam erre a zárszámadásra. Ennek okát szinte pontról pontra felsorolta Vojnik Mária, amikor kisebbségi véleményként összefoglalta a bizottsági ülésen elhangzottakat. Nem tudom elfogadni, hogy
