Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
1565 Országgyűlés, ha ez nem így lenne, akkor az tragédia lenne, az egy szörnyű hiányosság lenne, nem pedig pozitívum! Tehát ha ez az ütemezés nem lenne megfelelő módon biztosítva, hanem a kö zalkalmazottak, köztisztviselők 23 havonta kapnának fizetést, mint a tőlünk keletre lévő összeomló birodalomban, vagy mint nálunk is a török időkben a zsoldosok, ez tragédia lenne, és egyáltalán nem lenne dicsekednivaló a XXI. század küszöbén. Megemlíti a z előterjesztés, hogy a közüzemi díjak emelésénél, kiszámításánál az önkormányzatok önmegtartóztatóak, önkorlátozóak voltak, figyelemmel voltak a lakosság teherbíró képességére. Lehet, hogy ez a megállapítás igaz általánosságban, de biztosan nem így van a fővárosnál. A főváros évek óta drasztikusan növeli a közüzemi díjakat, igenis úgy növeli, hogy egyáltalán nincs figyelemmel a lakosság teherbíró képességére. Ez megnyilvánul például a most nemrég közölt adattal, miszerint körülbelül 80 ezer ember bliccel a BKV járatain. Ez nyilván nem valamiféle hobbiból történik, hanem egyszerűen azért, mert már nem bírják kifizetni az állandóan emelkedő díjakat a többi közüzemi díjjal együtt, amelyek összessége egy 50 négyzetméteres lakásra számítva havonta már meghaladja a minimálnyugdíj mértékét. Ugyanakkor egyáltalán nem javul a szolgáltatás ebből a bevételből. Gondoljunk a félóránként közlekedő egyes autóbuszjáratokra, amelyek ráadásul fekete füstöt okádnak magukból; vagy azokra a szigeteletlen távfűtővezetékekre, amel yek az utcát fűtik, ugyanakkor a lakosság fizeti meg a díját; vagy a vízvezetékek nyomócsöveinek törése miatt leomló házakra és beomló utakra, holott ugyanakkor a menedzsment - olvassuk az újságban - zsákszámra viszi ki az országból a nyereséget a visszafo rgatás bármiféle reménye nélkül.
