Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1544 A nemzetközi inflációs adatok szeri nt az Egyesült Államokban 1999 első negyedévében a termelői infláció csak fél százalék volt; Németországban a fogyasztói árszínvonalnövekedés csak 0,6 százalék; ha egy OECDátlagot nézünk, a termelői infláció 0,1 százalék volt. Itt felmerül az a kérdés, h ogy ha ezekből az országokból jön be Magyarországra a tőke, a technológia, a gyártási eljárás, akkor Magyarországon miért lenne 30 százalék körüli infláció. Ez egy természetes velejárója a gazdasági folyamatoknak, de ezt a költségvetési zárszámadásban, aká r a kormány által előterjesztett beszámolóban, akár a Magyar Nemzeti Bank 1998. évi beszámolójában pozitívumként önmagában, hatótényezők nélkül értékelni, egyoldalú közgazdasági okfejtés. Az infláció leszorítása 1998ra a magyar társadalom tűrőképességének és áldozatképességének eredménye volt, nem pedig a kormány, illetve a jegybankelnök tevékenységének hozama. Az infláció leszorítására történt gazdaságpolitikai lépések ugyanis olyan növekedési áldozatokkal jártak, amelyek közvetlenül érzékelhetők, hiszen hatásuk azonnal tükröződik az elosztandó források mennyiségének csökkentésében, vagy kisebb növekedésében, vagy akár a szociális juttatások megszüntetésében. Az infláció megállításával kapcsolatos társadalmi áldozatok legfontosabb vetülete a lakosság évek óta tartó, rendszeres, 4048 ezer fővel történő fogyása. Nem utolsósorban pedig, tisztelt képviselőtársaim, 9,5 százalékos inflációról beszélni akkor, amikor a fővárosi nyugdíjasok BKVjegyet vásárolnak, egy két hektáron gazdálkodó parasztember a műtrágyát , a növényvédő szert megvásárolja, nevetséges körülmény. Visszatérve a jelenlegi alacsony inflációra, amit 1998ban elért az ország, alapvetően egy importált infláció, azonban az államháztartás növekvő hiánya intő jelnek kellene legyen mind a
