Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 27 (87. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1542 születések száma hosszú ideje csökken, és 1998ban évszázadunkban először százezer alá süllyedt . Ezer lakosra 1998ban 9,6 élveszületés és 13,9 százalék halálozás jutott, így a természetes fogyás rátája 1998ban 4,3 ezrelékre emelkedett. A működő kórházi ágyak száma a kilencvenes években is fokozatosan csökkent. 1990ben még 105 ezer kórházi ágyat t artottak nyilván, 1998ban már csak 83 800at. 1998ban több mint 600 ezer bűncselekmény vált ismertté. Ez a tíz évvel korábbi szint több mint háromszorosa. '94hez képest a növekedés 50 százalékos, ugyanakkor egy év alatt - '97hez viszonyítva - 17 százal ékos növekedést jelentenek ezek a számok. A következtetések levonása: nem éltünk jól 1998ban sem, bármit is mutatnak az 1998. évi költségvetés, zárszámadás választásikampányízű, a lényegi problémákat elfedő adatai. A gazdaságban komoly problémák vannak, de ez az indirekt bizonyítási módszeren kívül a közvetlen gazdasági adatok elemzésével is megállapítható. Így most rátérnék a '98. évi költségvetési zárszámadásban lévő adatok részletes elemzésére. Mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank a '98. évi zárs zámadásban, illetve a Nemzeti Bank külön jelentésében kiemelt szerepet szentel az infláció leszorításának. Tény az, hogy Magyarországon az inflációs ráta 1998ban már a 10 százalék körüli értéket közelítette meg. Azonban tudnunk kell azt is, hogy az inflác iót egy piacgazdaságban három tényező határozza meg: az első a keresleti és a kínálati viszonyok alakulása; a második az inflációs várakozások; a harmadik pedig az importált infláció. Én ennek a harmadiknak látom a lényeges szerepét a 10 százalék körüli ma gyar infláció elérésében 1998ban.
