Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 6 (82. szám) - Az Országgyűlés őszi ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TARDOS MÁRTON, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
129 Most csak néhány olyan kérdést szeretnék kiemelni a véleményünkből, amelyek talán nem kaptak megfelelő hangsúlyt az eddigi viták során. Ismétlésként azt szeretném mondani, hogy nálunk is fölmerült az az állítás, hogy a benyújtott törvényjavas lat későn került a képviselők kezébe, és így a fölkészülésre nem volt megfelelő idő; hogy a benyújtott számítási anyag nemcsak későn, magán az ülésen állt a rendelkezésünkre, hanem nem is azzal foglalkozik, amivel ennek az előterjesztésnek, számítási anyag nak foglalkoznia kell, hogy az egyes intézkedéseknek milyen társadalmi kihatásai vannak az egyes társadalmi rétegekre, csupán egy általános prognózist fogalmaz meg a gazdaság és az adóbevételek növekedéséről. Fölmerült az a kérdés is - ugyancsak ismétléské nt említem , hogy nem célszerű - ha bizonyos kényszerhelyzetekben lehetséges is és nem törvényellenes - ennyi törvényt egy előterjesztésben módosítani, és határozott véleményünk szerint ez a kényszerhelyzet a jelenlegi helyzetben nem merült föl, hiszen a gazdaság viszonylag stabil állapotban van. Rátérve az ennél lényegesebb kérdésekre, azt szeretném aláhúzni, hogy az előterjesztés egy rossz, pontatlan és épp a lényeget nem tükröző gazdasági elemzés alapján készült a gazdaság általános helyzetére vonatkozó an. Az az állítás ugyanis - amivel teljesen egyetértek , hogy a gazdaság stabil és a gazdaság növekedési pályán van, és a növekedés pillanatnyilag gyorsabb, mint amilyen az európai országokban általában, az nem megnyugtató a magyar társadalom szempontjábó l, hiszen egy olyan tíz évig tartó visszaesés után kell az ország gazdaságát egyensúlyba hozni, olyan társadalmi elvárásoknak kell megfelelni, ahol a fölzárkózás az európai színvonalhoz nem általános követelmény, hanem nagyon is kiemelkedő követelménye a t ársadalomnak.
