Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 6 (82. szám) - Az Országgyűlés őszi ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
117 végül ugyanígy az indoklások. A tájékoztató anyagot később kaptuk meg, és úgy gondoljuk, hogy ez mindössze egy rövidített költségvetési tájékoztató, nem pedig hatásvi zsgálat, amely kellene egy ilyen fontos törvényjavaslatnál. Valóban elmondtuk, hogy külön problémát jelent az APEH feladatairól szóló törvény módosítása. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az előállítás kategóriáját vezeti be a törvényjavaslat szövege, a jogorvoslati rendszert szabályozza, egyéb kényszerintézkedéseket, tehát nem kis jelentőségű módosításokról van szó. A törvényjavaslat tartalmával kapcsolatban a mi bizottságunkban is elhangzott, hogy ellentétes az érvényes kormányprogrammal, hiszen az 1 999es átmenet után 2000ben sem tervez semmi érdemi változást. Nemhogy felgyorsulnának az adórendszer átalakításával kapcsolatos reformlépések, hanem még egy év, amikor nem történik semmi érdemleges változtatás. Ennek egyébként negatív következményei is v annak, például míg az szjarendszerben 1999ben átlagosan 20 százalékos adókulcs érvényesül, éppen a változatlanság miatt ez jövőre 21,7 százalékra nő, ami nyilván nem érdeke a magyar nemzetgazdaságnak. Egy dolgot szeretnék még kiemelni: úgy véljük, hogy a tervezett változások több szempontból kifejezetten hátrányosak a nonprofit szervezetek számára. Ez igaz mind az áfa, mind az szjatörvényre. Az áfánál az alanyi adómentesség választására ugyan továbbra is 2 millió forint árbevételig van lehetőség, áfát v isszaigényelni viszont csak akkor lehet, ha az összesített adóalap - tehát még csak nem is az árbevétel - eléri a 4 millió forintot. Az szjanál pedig a közhasznú szervezeteknél, illetve a kiemelkedően közhasznú szervezeteknél egyöntetűen 30 százalékot leh et kedvezményként elszámolni, de összességében a kiemelkedően közhasznú szervezetek esetében a 100 ezer
