Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 6 (82. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
102 A biztosítá si adó az Európai Unió számos országában alkalmazott adónem. Bevezetésével 2000ben 33,5 milliárd forint, az azt követő években 89 milliárd forint adóbevételre lehet számítani. Messzemenően túlzottak azok az ellenérvek, amelyek az amúgy is alacsony bizto sítási kultúra további visszaesésével vagy a biztosítási adó túlzottan magas adminisztrációs költségeivel számolnak. A szolgáltatások igénybe vétele után az állampolgárok ma is fizetnek adót, általában áfát, miért lenne ez alól kivétel a biztosítási szolgá ltatás. A biztosítási adót a biztosítási díjjal együtt a biztosítóhoz kell majd befizetni. E pénzintézetek 2000. január 1jére összpontosuló adminisztrációs terheit nem kívántuk tovább növelni, ezért javasoltuk az adó 2000. április 1jén történő bevezetésé t. Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási ellátások fedezetét képező fizetési kötelezettségekre is a stabilitás a fő jellemző. Ezért jövőre változatlan marad a munkáltatói és az egyéni járulékfizetési kötelezettség, nem módosul a százalékos egészsé gügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége sem. Sajnos az eredetileg tervezettől eltérően jövőre nincs lehetőség a munkáltatói járulékterhek 1999ben megkezdett csökkentésére. Remélem, hogy ez a tehercsökkenés 2001től folytatódhat, tehát tovább csökkenthe tő a munkáltatók élőmunkaterhelése. A táppénzfinanszírozás javasolt változtatásai összességében nem növelik, hanem csökkentik a foglalkoztatók terheit. Igaz, hogy a táppénz évi 30 munkanap időtartamra történő munkáltatóiönfoglalkoztatói finanszírozása n öveli terheiket, ezt azonban túlkompenzálja a betegszabadság idejére és a táppénz egyharmadára vonatkozó fizetési kötelezettség megszűnése.
