Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
80 harmadik évezredbe tartva, államunk alapításának ezredik évfordulójához közeledve mi sem tehetünk le arról, hogy az alkotmány - mint a jogállami működés alapnormái - érvényesülését folyamatosan fi gyelemmel kísérjük, és a társadalmi kihívásoknak, valamint nemzetközi jogi kötelezettségeink függvényeként folyamatosan továbbépítsük azt. Ilyen kérdésekről szól a biztos asszony és helyettesének jelentése, amikor az egyes alkotmányos jogok helyzete körébe n számot ad a jogbiztonság, a tisztességes eljárás és az állam alapjogvédelmi kötelezettségének követelményeiről. Ugyanakkor részletezi az ártatlanság vélelmének és a védelemhez való jognak az érvényesülését is, majd az élethez és az emberi méltósághoz val ó jogtól egészen a szociális biztonsághoz való jogig áttekinti mindazokat a társadalmi viszonyokat, ahol mindennapjainkban a polgárok alapjogai érvényesülhetnek vagy sérülhetnek. (19.00) Az országgyűlési biztosok jelentése arról tanúskodik, hogy európai mé rcével mérve is megállapítható: a századvégi Magyarország olyan demokratikus jogállam, amelynek polgárai egyenrangú európai polgárként képesek és készek az Unió nemzeteinek sorába lépni. Ennek jegyében törekszik a kormány is arra, hogy tovább erősítse a ka pcsolatot, a munkakapcsolatot a biztos asszonnyal és a biztos urakkal. A végrehajtó hatalom számára sem közömbös, ha a Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával gyorsabban reagálhatunk az ombudsmani ajánlásokra. Szükséges az, hogy a tárcák még a szakmai elők észítés során megfelelő határidővel teremtsenek lehetőséget arra, hogy a biztosok nézeteiket, javaslataikat kifejthessék. Ilyen együttműködés kell hogy meghatározza a kormányzat és az országgyűlési biztosok jövőbeni közös munkáját. A közjog területén az ér tékelések szerint az alkotmányos jogok a maguk összességében megfelelőnek mondható hatósági védelmet élveznek. Vonatkozik ez a jogalkotásra és a jogalkalmazásra, mindarra tehát, amelyet a szakterminológia a jog uralmának nevez. Fontos az a tény, hogy az or szággyűlési biztosok és az Országgyűlés, illetve a kormány közötti kapcsolatban az érintett szervek az ombudsmani hivatalokkal az esetek túlnyomó többségében együttműködtek, és nagyobb részben elfogadták a biztos asszony ajánlásait. Mi magunk is bízunk enn ek az együttműködésnek a további erősödésében. Az általános biztos által megfogalmazott ajánlások egyike már a múlt esztendőben is szerepelt az éves beszámolóban. Eszerint az idegenrendészeti törvényben lenne szükséges meghatározni az ilyen őrizetben tölth ető leghosszabb időtartamot. Örömmel jelenthetem a tisztelt Háznak és a biztos asszonynak is, hogy az Országgyűlés által rövidesen megalkotandó, a szervezett bűnözéssel kapcsolatos törvényjavaslat ezt a kérdést végérvényesen rendezi. E törvény végrehajtási normáinak keretében teremthető meg az összhang a büntetésvégrehajtási intézetekben és a rendőrségi fogdákban végrehajtott idegenrendészeti őrizetek szabályai és végrehajtási módozatai között, melynek kihirdetésére a hivatkozott törvényi rendelkezésekhez igazítva terveink szerint ez év második felében kerül majd sor. A fegyintézetek körülményeinek javítására - akár még költségvetési többletkiadások árán is - kiemelt figyelmet fordít a kormány. Így a többi között ennek jegyében döntött a Veszprém megyei bün tetésvégrehajtási intézetet illetően egy teljesen új börtön megépítéséről. Emlékeztetek arra, hogy a jelenlegi Veszprém megyei büntetésvégrehajtási intézetben tapasztalható igen sanyarú állapotokról megrázó képet festett a biztos asszony tavalyi jelentés e. A jelentés érinti a kárpótlással és a külföldön élő magyar állampolgárok alkotmányos jogainak védelmével összefüggő egyes kérdéseket is. Ezek csak részben voltak jogalkotási problémák, részben vagy nagyobb részben végrehajtási jellegű gondok. A felvetet t gondok egy része - többek között a konzuli segítségnyújtást illető jogszabályok által - már megoldódott, a továbbiakat pedig az Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium által közösen kidolgozott törvényjavaslatban a második félévi jogalkotási pro gram keretében tervezi előterjeszteni a kormány.
