Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
65 Ezért személyesen is rendkívül fontosnak tartom, és a frakció is annak tartja, ho gy az ÁNTSZek szerepe és működésük fontossága megfelelő rangra kerüljön, és megfelelő forrásokat kapjon. Hadd emeljek ki néhány olyan kérdést, ami nem eléggé egyértelműen került megfogalmazásra a törvénymódosításban, és rendkívül fontos. Az egyik például a lakosság egészségi állapotának kérdése. Többször hangsúlyozza a törvény, de a 6. § 5. pontjában ki is emeli, hogy rendszeresen tájékoztatási kötelezettsége van a lakosság egészségi állapotáról. Természetesen felmerül egy olyan kérdés, hogy ki méri fel a lakosság egészségi állapotát. Közismert, hogy Magyarországon a nyolcvanas évek elején volt egy jelentősebb egészségállapotfelmérés. Ezt követően már csak műhelyszerűen vagy egyegy régióban történt egyfajta ilyen térképezés. Valójában a magyar népesség eg észségi állapotának teljes körű felmérése még csak olyan szempontból sem történt meg, amelyből megállapíthatók a morbiditási és a mortalitási mutatók népességre, nemekre bontva vagy területi bontásban, hanem ennek a rizikótényezőit, hatótényezőit sem ismer jük. Tehát ez egy óriási hiányosság. Természetesen kérdés, hogy ha nincs, akkor miről tájékoztat az ÁNTSZ, mert természetesen vannak nagyon derék munkásai az ÁNTSZnek, akik ismerik a maguk körzetét. Jómagam most egy posztgraduális kurzus keretében nagyon sok olyan orvoskollégával találkoztam, akik e területen dolgoznak, és egyértelmű az a panasz, hogy valójában nem ismerik a magyar népesség egészségi állapotát. Márpedig, ha ez nincs, akkor nemcsak az ÁNTSZ feladatait nem lehet megfelelően elvégezni, de nem lehet tisztességes egészségügyi módosító törvényt sem hozni. Tehát nagyon lényeges, hogy ezt folyamatosan biztosítani kell, és ennek a megismétlését - az a kísérlet, amely a nyolcvanas évek elején volt, nagyon sok hibát tartalmazott, de a semminél jobb vo lt , a folyamatosságát biztosítani kell. A másik, amit ki szeretnék emelni, a prevenció, a megelőzés és az egészségnevelés kérdése. Közismert, hogy ha Magyarországon európai összehasonlítást végzünk, akkor az egészségnevelésre fordított összegek olyan ala csony szinten állnak, mint a kutatásra fordított összeg; tehát szinte nem éri el a kiadások 1 százalékát sem. Márpedig, ha ilyen siralmas helyzet alakult ki, akkor valójában csak jelszó szinten fogalmazódik meg az egészségnevelés, illetve a megelőzés. Ninc s konkretizálva, hogy ezt milyen formában, hogyan kívánják megvalósítani, hiszen valójában az ÁNTSZ munkája a legfontosabb, mert a közegészségüggyel, az egészségneveléssel, az egészségmegőrzéssel kell hogy foglalkozzon - ez a legfontosabb feladata. (17.50) Tehát itt ilyen szempontból konkrétabban kell vagy kellene megfogalmazni az egészségnevelés, illetve a megelőzés kérdését, gondolok itt mindenekelőtt például a kötelező szűrővizsgálatok kiterjesztésére, amelyekről itt nincs szó , hiszen Magyarországon lassan már nem lesz felnőttkorban - de gyermekeknél sem - vagy legalábbis csak nagyon szórványos lesz a kötelező szűrővizsgálat. Gondoljunk például a kötelező tüdőszűrésekre, ami valahogy gyakorlatilag eltűnt és kiesett a szűrővizsg álatok köréből, aminek a káros következményei bizony pont a lakosság egészségi állapotának a romlásában vagy a tbc kiszűrésének a csökkenésében is megjelentek, ebből adódóan ennek tehát nagyon súlyos, káros következményei vannak. A harmadik olyan terület, amit ki szeretnék emelni, a környezeti károk hatása a lakosság, a népesség egészségi állapotára, amit - bár bizonyos értelemben hangsúlyozza a 3. §ban is ez a törvénymódosítás - sokkal erőteljesebben kellene megfogalmazni, mégpedig a szankcionális lehetős égével együtt, amit akár az ÁNTSZ maga is elvégezhet. Mi is végeztünk több vizsgálatot, és más eredmények is azt mutatják, hogy ha a rizikótényezőket összefoglalom, akkor valójában a magyar népesség egészségi állapotának a romlásánál mintegy 40 százalékkal szerepel a környezeti károk hatása - a nemzetközi adat 2530 százalék, az európai adat ennél kevesebbet mutat. Ha ezen belül is rangsort képezek, akkor számunkra is nagy meglepetés volt egy három évvel ezelőtt készített vizsgálat eredménye: a környezeti k árok - ha mint rizikótényezőt tényezőt nézem - közül is
