Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
63 meglévő, újonnan keletkező, illetve jelenleg ismeretlen kóroko k elleni folyamatos küzdelem szükségességét. Johan Béla írta 1943ban: "Egy ország közegészségügyi közigazgatásának a képét három tényező szabja meg: a közegészségügyi igazgatást meghatározó jogszabályok minősége, az ezek végrehajtására hivatott hatóságok odaadása és a közegészségügyi közigazgatás szakközegeinek tudása és lelkiismeretessége. A jogrend hierarchiáját egységesen kell építeni, a toldozgatásfoldozgatás csak a működésképtelenséget, a nehézségeket gerjeszti, és a jogrend aláásását szolgálja." Az 1991. évi XI. törvény ezt a rendet próbálta megalapozni az akkori felemás, azóta is készülő új alkotmány elvei alapján. Ahogy azt az utolsó néhány év bizonyítja, a törvény a Tisztiorvosi Szolgálat működtetését súlyos megrázkódtatások nélkül szolgálta. Term észetesen egyetértünk a törvény módosításával, de csak addig a mértékig, amíg korszerűsítő és az alkalmazását könnyítő változtatásokat eredményez. Egy törvény akkor hatékony, ha örök érvényű elveket felhasználva keretet szolgáltat az egyéb, nála alacsonyab b rendű jogi szabályozásnak. A jelenlegi T/1267. számú törvényjavaslat módosításai nem minden esetben látszanak ilyennek. Néhány példát említenék: az 1. § (1) bekezdés módosításában felesleges részletezést tartalmaz a "különösen" kiemeléssel. Úgy gondoljuk , hogy egy törvényt csak annyira kell részletezni, amennyiben a kétértelműséget kell megelőzni. A "közegészségügy" kifejezés az egész szakmában egyértelmű, s a zárójelben felsorolt területekre vonatkozik, minden "különösen" megjegyzés nélkül. Az 1. § harma dik módosítása - korábban már többen is szóvá tették előttem - komoly hiba, hiszen egy államigazgatási szervet minősít vissza központi hivatallá. Egy nemzet közegészségügyi, járványügyi biztonságát a legmagasabb jogkörökkel kell támogatni, hiszen ennek jel entősége egyenrangú a honvédelem és az oktatás legmagasabb szintű szervezettségével, és az egészségügyben, annak igazgatásában és működésének a biztonságában a legmagasabb jogköröket igényli. (17.40) Bár nem ehhez a módosításhoz tartozik, de ha már változt atás szükséges, megfontolandó, hogy mint államigazgatási szervezetet működtessük tovább, megerősítve államtitkár, tiszti főorvos vezetésével. Visszautalva Johan Béla, hazánk egyik legnagyobb országos tiszti főorvosa szavaira, ahol a második kiemelt helyet a hatóságok odaadása jelentette, hogy tud odaadással dolgozni egy olyan hatóság, amelynek hatósági jogkörei csonkák, és nem a szakma erre kiképzett kiválóságai irányítják, hanem egy minisztériumi főosztály, esetleg, ne adj' isten, egy osztály. A tisztiorvo si szolgálat munkáját meghatározó harmadik tényező, nevezetesen a szakközegek tudása szintén törvényi szabályozás fejlesztését kívánja, méghozzá több évet is igényel. Fontos, hogy ez ne csak írott malaszt legyen. A tisztiorvosok rendszeres képzését hazánkb an 1927ben kezdték meg. A szakemberek között talán ismert, de nem árt, ha a törvényhozás is tájékozott e kérdésben, ezért néhány szempontot ezzel kapcsolatban is megfontolásra ajánlok. A második világháború előtt a tisztiorvosokat igen hosszú idejű előtap asztalatok után, külön tematikával képezték a szakorvosi képesítések rendszerében. Az előtapasztalatok között igazoltan gyakorlattal kellett rendelkezni a mai megnevezés szerinti háziorvosi gyakorlatban, infektológiában, mikrobiológiában, és az ezen szakmá k kapcsán elvárható sürgősségi ellátások terén. Mindezek után kezdődhetett a szigorú követelmények között folyó képzés. A jelenlegi szakembergárdában vannak nagy tudású, tapasztalt orvosok. Ezt bizonyítja az utolsó tíz év változó gazdasá gi helyzetében, és a hazánkat sújtó népvándorlás mellett az eurokonform járványügyi biztonság. De ha meggondoljuk, hogy a közegészségtan, járványtan szakorvosi képzése 20 év alatt mennyit gyengült, és hogy mellette megjelent egy vele majdnem egyenrangú gyo rstalpaló
