Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
61 törvényben nincsen megfogalmazva egyértelműen a feladat, a törvényben nincsen szó bejelentési kötelezettségről, nincsen szó a bejelentési kötelezettség ellenőrzéséről és mulasztás esetén annak szankcionálásáról. Aki ezt a törvénymódosítást benyújtotta, és érdemi módosítás helyett még a szükséges epidemiológiai fe ldolgozástól is eltekint, eleve lemond a megbízható általános morbiditási adatgyűjtésről és az adatok feldolgozásáról. Köztudott, hogy a fertőző betegségek bejelentése talán a hagyományoknak köszönhetően még mindig viszonylag megbízhatónak mondható. A nem fertőző betegségek adatgyűjtése azonban teljességgel megoldatlan. Nem tudjuk, hogy az országban hány cukorbeteg, hány hipertóniás, hány rheumatoid arthritises vagy Bechterewkóros beteg van, hogy csak néhányat említsünk a gyakori krónikus megbetegedések kö zül. Pedig a szakmák közötti pénzelosztáshoz éppen az általános morbiditási adatokra volna a legnagyobb szükség. A megbízható adatok hiányához hozzájárul az utóbbi évek sajnálatos gyakorlata, amely az egészségügyi dokumentáció anyagi érdekeltséggel összefü ggő meghonosítását jelenti. A kórházakban, ambulanciákban a betegnek az lesz a diagnózisa, amely magasabb pontszámot jelent, ami többet hoz a konyhára. A hbcs katasztrofális hibáiról most ne beszéljünk. Csak egy példa: hiába van valakinek rheumatoid arthri tise, de ha az osteoporosis jobban fizet, akkor a beteg osteoporosissal lesz kiírva, és melyik rheumatoid arthritises betegnek nincs osteoporosisa, mert az OEP eszerint fizet, és mert mindezt senki nem ellenőrzi. Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy a tör vénymódosításban a leghalványabb szándék sem figyelhető meg arra, hogy a betegségek bejelentését és nyilvántartási rendszerét megbízhatóvá, ellenőrizhetővé és számonkérhetővé tegye. Azon lehetne vitatkozni, hogy kinek a feladata legyen a magyar egészségügy ben a betegségek bejelentési és nyilvántartási rendszerének az irányítása és működtetése. Ha ez a szerv az ÁNTSZ, akkor a részére kell a feladatot úgy előírni és törvényben megfogalmazni, hogy azt maradéktalanul végre is tudja hajtani; ha ez a feladat másr a tartozik, akkor annak a számára. A 3. § c) pontja részletesebb, de tartalmi változást nem jelent. A d) pont az Ántv. f) pontjának felel meg. Ezekkel összefüggésben nem értünk egyet az 1991. évi Ántv. d) és e) pontjának a kihagyásával, mely szerint a szol gálat - idézem a d) pontot - "ellenőrzi a környezet a) pontban meghatározott tényezőinek, valamint a lakosság egészségügyi állapotának folyamatos vizsgálatával a közegészségügyi követelmények betartását, érvényesülését, illetve hatékonyságát". (17.30) A e) pontban: "Intézkedik a közegészségügyi követelmények érvényesülése érdekében. Ha intézkedésére más hatóság jogosult, kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, és ellenőrzi azok hatékonyságát." A módosító indítvány 3. § a) pontjában szerepelő "ellenőrzi " szó csupán a lakosság egészségügyi állapotát veszélyeztető tényezők állapotára vonatkozik, nem a közegészségügyi követelmények betartására, érvényesülésére és hatékonyságára. Intézkedésről pedig a módosító indítvány végképp nem tesz említést. A szolgálat hatósági jogkörét tárgyaló 10. §ban nem szerepel más hatóság közegészségügyi intézkedésének kezdeményezésére és ellenőrzésére vonatkozó feladat. Mindezekre való tekintettel a 3. § módosítását - az egészségügyi állapottal összefüggő adatok térítésmentes i génybevételét kivéve - ebben a formában a MIÉP nem támogatja. A módosító javaslat 4. § 1. pontja a környezet- és településegészségügyi feladatokat tartalmazza, tartalmilag a hatályos törvénnyel megegyezően. Meglepő azonban, hogy a módosítás az ivóvíz higi énés határértékeinek a kimunkálását a felszíni vizek, medencés fürdők után a harmadik helyre utalja. Az ivóvíz megkülönböztetett fontosságú, s nem követi, hanem megelőzi az üdülés, a fürdés és a vízi sport céljait szolgáló vizek fontosságát és közegészségü gyi jelentőségét.
