Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
59 szakfelügyeleti feladatokat lát el. A szolgálat biztosítja a lakosság egészségi állapotának figyelemmel kísérését, javítását, az ország egészségügyi biztonságát, hatósági intézkedéseket tesz, melyeket laboratóriumi vizsgálatokkal támaszt alá, és más speciális feladatokat is ellát, mint péld ául a fertőtlenítés, feltéve, ha van rá elegendő pénze. A Magyar Demokrata Fórum szerint az ÁNTSZ leghatékonyabban továbbra is országos hatáskörű szervként tudja kifejteni jelentős tevékenységét, és tud eleget tenni a törvényben előírtaknak. Úgy gondoljuk, hogy a szervezet "szolgálat" szóval való megnevezése jól tükrözi a jelenlegi, az egész ország területére kiterjedő struktúrát, hatáskört és hatósági jogkört, ezért a hivatallá való módosítást nem tartjuk szakszerűnek és indokoltnak, és osztjuk a szolgálat szakembereinek ezzel kapcsolatos aggodalmát. Számunkra sokkal lényegesebb azonban, hogy az új szabályozással nőnek vagy csökkenneke a szolgálat lehetőségei az előbb említett, egyre növekvő kihívásokat jelentő feladatok ellátására. Ebben a kérdésben egymá ssal ellentétes tendenciák figyelhetők meg a törvényjavaslatban. Mindenképpen jobb feltételeket jelent az eredeti 3. § újrafogalmazása, világosabb szerkezetbe rendelése. Az eredetiben található néhány homályos megfogalmazás, mint például a "figyelemmel kís éri" vagy a "szolgálat és egyéb szervek együttműködnek" szerencsésen kimaradt, és az új szövegben többnyire világos, szabatos fogalmak szerepelnek: "vizsgálja", "vizsgáltatja", "ellenőrzi", "elemzi". Annál sajnálatosabb, hogy egy eddig előírt igen lényeges feladat ugyancsak kimaradt a törvényjavaslatból. Arról beszélek, hogy az ÁNTSZ az eddigiekben nemcsak gyűjtötte és nyilvántartotta a fertőző és egyéb betegségek adatait, hanem az így nyert adatokat fel is dolgozta, előfordulási, gyakorisági, epidemiológia i elemzéseket készített. Ezek nélkül az ország és egyes területek egészségi állapotát időben és térben bemutató elemzések nélkül nem létezhet sem egészségügyi tervezés, sem semmilyen hosszú távú egészségpolitika. Nem véletlen, hogy jelentős Pharepénzeket biztosított hazánknak erre a célra az Európai Unió. Igaz, az előző egészségügyi kormányzat nem élt ezzel a lehetőséggel, de ez nem lehet ok arra, hogy most lemondjunk az egész ügyről. Annál kevésbé, mert az Európai Unióhoz küldött országjelentésbe azt írtu k, hogy van működő és megbízható egészségügyi statisztikai rendszerünk, mely alkalmas az epidemiológiai helyzet folyamatos és pontos követésére. Bizonyára csodálkoznának, ha kiderülne, még sincs. Továbbra sem rendezi megnyugtató módon a törvényjavaslat a f oglalkozásegészségügy helyzetét. (17.20) Azóta ugyanis, amióta az üzemegészségügyi szolgálatot a munkaadóknak kell fenntartani, áldatlan állapotok uralkodnak ezen a területen. Hiába deklarálja ugyanis a törvényjavaslat az ÁNTSZ feladatait e téren, ha a m unkaadók nyilvánvalóan ellenérdekeltek hatékony munkaegészségügyi szolgálat működtetésében, mert miért fizetnének azért, hogy betartassák velük az oly szépen fogalmazott, ám csak drága áron betartható követelményeket. Tudom, hogy a kérdés megoldása a külö nálló balesetbiztosítás megteremtése lenne, ám addig sem tartható az a helyzet, melyet jól jellemez az országos tiszti főorvos asszony március 18án a megyei tisztiorvosokhoz írt ajánlása. Eszerint az egészségbiztosítás terhére nem vehető igénybe térítésme ntesen a foglalkozásegészségügyi ellátás, ezért azt ajánlja, fontos, hogy a foglalkozásegészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatók a munkáltatókkal történő polgári jogi szerződéseikben előzetesen állapodjanak meg a járványügyi szempontból kiemelt jelen tőségű munkaterületen foglalkoztatni kívánt munkavállalók előzetes munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmassági vizsgálata során végzendő kötelező vizsgálat munkáltató részéről történő finanszírozása mértékéről. Tehát még közegészségügyi veszélyezteté st jelentő, járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen is polgári jogi szerződést kössön az orvos az erre nem kötelezhető munkaadóval. Ha a munkáltatója nem hajlandó erre? Vagy ha hajlandó, akkor viszont hogyan
