Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
322 ideális rendszert fogjuk megszavazni, amikor ezt a törvényt megszavazzuk, hanem csak a lehető legszükség esebb korrekciókat, de szükséges korrekciókat teszünk ezen az intézményrendszeren. Amikor azt mondom, hogy valamelyest átalakítja ezt az intézményrendszert, akkor itt elsősorban nyilvánvalóan a regionális fejlesztési tanácsok szintjére gondolok, ahol legal ább törvényben megjelöli azokat a régióhatárokat, amelyek ma teljesen elmosódottak és instabilak a jelenlegi törvénytervezetben. Ezt már pozitívumnak kell tekinteni. Nem állítom, hogy ez a lehatárolás, ami most megtörténik, ideális, és hosszú távon is ezek között a keretek között kell gondolkodni, de azt gondolom, hogy ma másra és jobbra nem látunk lehetőséget, és ezért visszanyúltunk ahhoz az országgyűlési határozati javaslathoz, amit valamikor a parlament elfogadott. Ha egy pécsi professzort, egy földrajz tudóst idézhetek, Tóth József professzort, ő azt mondja nekem, amikor ilyen kérdésekről beszélünk, hogy régiók vannak, azokat nem kell kitalálni. (22.10) Eddig én egyetértek a professzor úrral. Amikor az a gond, hogy határoljuk be ennek a régiónak a szélei t, határoljuk be az intézményrendszert, akkor persze kezdődhetnek viták. Így egy kicsit felesleges vitának érzem azt, hogy hét vagy öt vagy kettő régiót hozzunk létre, mert mindegyik mellett vannak érvek és ellenérvek. Nem hiszem, hogy a mostani az ideális . Még egyszer mondom, egyszerűen ma nem érettek meg másra a feltételek, ezért azt gondolom, hogy átmeneti ideig ezzel a régiószámmal, ezzel a lehatárolással és ezekkel a határokkal a területfejlesztési törvény operálni tud. Mindenképp előrelépés, hogy a tö rvényben rögzített határok lesznek, és így kiszámíthatóbbá teszi e rendszer működését az Európai Unió számára is. A másik, az átrendezés során lényeges kérdés, amikor ez a törvénymódosítás létrehozza a térségi tanácsokat. Nyilvánvaló annak számára, aki gon dolkodik, hogy amit a most hatályos törvény tartalmaz, hogy régiós lehatárolódásokat sugall, ugyanakkor lehetőséget teremt az úgynevezett programrégiók létrejöttére, és a kettő között nem tesz különbséget, ebben nem sok logikát lehet találni. Ha minden egy es infrastrukturális fejlesztésre, amely mondjuk, megyehatárokat lép át, a jelenlegi hatályos törvény szerint mindig lehet vagy indokolt csinálni egy úgynevezett programrégiót, ahogy a jelenlegi törvény gondolkodik - akkor ez az ország semmiből nem fog áll ni, mint állandóan változó programrégiók sokaságából. Ebben olyan sok fantáziát, azt gondolom, nem lehet találni! Ezért azt gondolom, hogy indokolt különbséget tenni az érdemi régiók között - Zongor Gábor képviselő úrnak mondanám, ha itt lenne , amelyek p ersze most csak megcélzottan tervezési és statisztikai régiók. Ezért volt érdekes azt az okfejtést hallani, hogy Lenártek képviselő úr a tervezésistatisztikai régiókról beszél, és utána Zongor Gábor képviselő úr előveszi az Európai Régiók Chartáját, és fe lolvassa nekünk azt, hogy az európai régiók mit gondolnak arról a régióról, amelyet mi is szeretnénk majd tízhúsz év távlatában megteremteni, és felsorolja, hogy az a kormányzati szint alatti szint, választott önkormányzatisága van, és így tovább. Amit me gcélzunk, az ennek a fejlődési pályának az első állomása, és az első állomásaként mindössze ezeket a tervezési statisztikai régiókat akarjuk és tudjuk létrehozni, mert messze nem érettek meg arra a feltételek, hogy az általa és az európai régió által ideál is régió fogalmát Magyarországon azonnal meghonosítsuk és ezt az intézményt megtelepítsük. Tehát ugyanakkor azt gondolom, hogy pozitívum, hogy a térségi tanács intézményét elválasztja a regionális fejlesztési tanács intézményétől. Egy harmadik ilyen gondol atkör, amelyet a törvény kapcsán meg lehet említeni, hogy valamelyest átrendezi az intézményrendszerben lévő szereplőket. Azonban azt gondolom, durva átrendeződés nem történik. Ennek kapcsán szokás hivatkozni sokszor szubszidiaritásra és egyéb dolgokra, am i persze rendkívül nehezen értelmezhető, mert amikor a szubszidiaritás fogalmáról beszélünk, akkor eléggé furcsa megközelítések is elő tudnak jönni. Mi az, ami ebben a törvénymódosítási tervezetben történik, és csak az történik?
