Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
320 (22.00) Nem lehet elképzelni, hiszen azt gondolom, hogy akik ebben a témában némi előzménnyel rendelkeznek, mindannyian tapasztalhatták, hogy valamennyi m egyében - s itt már szóba került az északkeletmagyarországi régió és ez a bizonyos hatmegyés régió - rendkívül fontos volt az, hogy a folyamat szereplői milyen viszonyt tudnak kialakítani azokkal a gazdasági, potenciális fejlesztéseket megvalósító szerepl őkkel, akik részben e régióban rendelkeznek székhellyel, részben pedig e régióban kívánnak megvalósítani fejlesztéseket. Nem képzelhető el csak a kormányzati szereplők és csak az önkormányzati szereplők együttműködéséből valós gazdasági növekedésen nyugvó, végcélként az adott régióban, illetve az adott megyében az ott élők javát, az ott élők sorsának jobbra fordulását szolgáló területfejlesztés akkor, ha ebből ki akarjuk hagyni, vagy kihagyjuk a reálszféra szereplőit, kihagyjuk azokat a szereplőket, akik ma jdan gazdasági fejlődésükkel meg tudják alapozni az ott élők jövőjét. Én tehát azt hiszem, hogy ezeken a pontokon, amelyeket megemlítettem, kialakítható, hiszen a három kormánypárt közül kettő képviselői itt, a parlamenti vitában is megfogalmazták e témába n a vitapontjaikat, illetve feltételeiket. Tehát ezekben a kérdésekben úgy gondolom, kialakítható olyan egyetértés, amellyel módosító indítványok benyújtásával és elfogadásával ez a javaslat végül is olyanná tehető, amely néhány kérdésben legalább fenntart ja azt a fajta, általam mégsem hibáztatható konszenzusra törekvést, amelyet a '96. évi XXI. törvény elfogadását megelőzően megéltünk a parlamentben. Megítélésem szerint ha ez még időbe is kerül, most itt van előttünk nyilvánvalóan két olyan hónap, amikor f eltehetően a parlamenti vita nem folytatódik. Ennek érdekében célszerű lenne kezdeményezni lépéseket a kormányzat illetékes szereplőinek is. Tehát ha még időbe is kerül, akkor is megéri azt a fáradságot, amit annak idején a XXI. törvény több mint 90 százal ékos elfogadottsága jelentett a parlamentben, mert azért ez egy többpárti konszenzust jelent. Magyarország európai uniós csatlakozása előkészítéseként fontos törvénymódosításnak szerintem jobb, ha ilyen többpárti konszenzuson nyugszik. Köszönöm szépen a fi gyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr hozzászólását. A képviselőtársaimat tájékoztatom arról, hogy Torgyán József miniszter úr metakommunikációs jelekkel értesített arról, hogy el kell hagy nia az üléstermet, így rövid időre addig Boros Imre miniszter úr helyettesíti őt. Most pedig megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szó t, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy ilyen törvény módosítása kapcsán az általános vitában amellett, hogy az ember igyekszik megfogalmazni jól, vagy rosszul a saját gondolatait, ez az általános vita természetesen alkalmat ad arra is, hogy vitázzunk egymással. Ha ezt így tesszük, az a törvényt csak erősíteni fogja. Nyilvánvalóan alkalom kínálkozik arra is, hogy elsősorban ellenzéki vezérszónokokkal, akiknek mondandójára igyekeztem odafigyelni, és hogy valamelyest a késői órában vitatkozni lehessen, legalábbis az egyikkel, Baráth Etele képviselő úr itt van most is a teremben. A kisebbik volt kormánypárt vezérszónoka nincs itt, ezért az ő mondandóját csak marginálisan fogom... (Dr. Baráth Etele: A MIÉP? - Dr. Lamperth Mónika: Volt kormánypárt.) A volt kormánypártok közül mondtam a kisebbet, a MIÉPet így nehéz ebbe a sorba sorolni. A volt kormánypártok közül a kisebbik vezérszónokáról beszélek. A mondanivalóm tartalmánál felsejlik majd, hogy kinek az állításaival vitatkozom. Nem le sz ezt nehéz kitalálni. (Dr. Torgyán József visszaérkezik az ülésterembe.) Egyszóval az első kérdés az, hogy miért módosítjuk a területfejlesztési törvényt. Erre több indokot is találunk. Az egyik indok, ami ezt a módosítást - ha úgy tetszik - egyszerűen k ikényszeríti, hogy van ennek a területfejlesztési törvénynek, ennek a '96 óta működő intézményrendszernek olyan
