Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz):
313 további módosítókat nyújtottunk be. Miért tartjuk ezt fontosnak? Elsősorban azért, mert a megyei területfejlesztési tanácsban szerzett tapasztalataink mondatják ezt. A regionális területfejlesztési munkaszervezet jogállása kezdetben annyira nem volt egyértelmű, hogy sem az APEH, sem a cégbíróság nem tudot t állást foglalni a munkaszervezet mibenlétével, könyvelésével, mérlegkészítésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Ezt elkerülendő lenne célszerű az önálló jogi személyiség, és azért is, mert a munkaszervezet kapcsán így külön pályázati lehetőségek is n yílnak, és egyéb forrásokat is gyűjthet az egész rendszer; például áfát igényelhet vissza s a többi. (21.30) Tisztelt Országgyűlés! Az EU eltérő kultúrájú, hagyományú, szuverén államokból áll. Így a területfejlesztés intézményrendszere is változó. Van, aho l a gazdasági élet szereplőinek részvétele a törvényjavaslathoz képest markánsabb, például Németországban, van, ahol még ettől is nagyobb szerepet kap a központi kormányzat, NagyBritanniában, Portugáliában. A törvényjavaslat elsősorban a régiók kialakítás ára teszi a hangsúlyt, a 96. évi XXI. törvény más elemeinek módosítását csak mértékkel és kellő óvatossággal kezeli, mivel az elmúlt három év tapasztalatai talán nem elengedőek nagyobb lélegzetű átalakításhoz. Ellenzéki képviselőtársaim a törvényjavaslat e gyik hibájának rótták fel azt, hogy hiányzik a '96. évi XXI. törvény hatáselemzése. Azt gondolom, az eddig elmondottak alapján nem ez volt az alapvető cél, nyilvánvalóan más motívumok; itt az idő és a Pharesegélyek és az előzőekben elmondottak tették szük ségessé, hogy működőképessé tegyük a NUTS II. szintű intézményrendszert. Megjegyezni kívánom, ha már az elemzéseknél tartunk, hogy egy tanulsággal szolgált a '96. évi XXI. törvény. A törvényalkotás meglehetősen hosszúra nyúlt, nagy vitákat váltott ki mind az akkori politika, mind a témával foglalkozó szakemberek körében. Végül is elfogadásra került, csak egy dolgot felejtett el rendezni a törvény, mégpedig azt, hogyan fog működni az intézményrendszer, hogyan illeszkedik be a gazdasági életbe, milyen törvény i, pénzügyi szabályai vannak. Mint ahogy az előbb is említettem, sem az APEHnél, sem a cégbíróságnál, sem a minisztériumnál nem lehetett kezdetben állást foglalni arról, hogy milyen szervezet a tanács, hova és kinek kell beszámolnia, áfaalanye vagy nem, kelle mérleget készítenie és azt hová kell benyújtania. Sok szakembert vont el az operatív teendők végzése alól az ezen kérdéseknek való utánajárás és a szervezet törvényes működtetése. A törvény hatálybalépése után több mint fél évvel került rendezésre e z a szabályozás, és csak jelen törvényjavaslat kapcsán fogalmazódik meg a felügyelet kérdése, a közigazgatási hivatalvezető hatáskörébe utalva azt. Fontos az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott tervezésistatisztikai alapú regionális fej lesztési tanácsok létrehozása, feladatkörük pontosítása és intézményrendszerük átgondolása mellett a térségi fejlesztési tanácsok számára az önkéntességet biztosítani. Ez azért indokolt, mert egyrészt ezeket a térségi szervezeteket nem kell megszüntetni, m ásrészt tisztázódik ezen szervezetek hatás- és feladatköre. Ellenzéki képviselők felvetették, hogy a területfejlesztés regionális kialakítását együtt kellene tárgyalni a közigazgatás rekonstrukciójával. Személy szerint ennek nem érzem időszerűségét több ok ból sem. Ehhez mindenképpen egy hosszabb érdekegyeztetési folyamat szükségeltetik véleményem szerint, másrészt pedig a nagy történelmi múltú közigazgatási egységek, a megyék ma jelentős alkuerővel bírnak, ezért ez a folyamat biztos, hogy elhúzódna. Ma az i dő ellen dolgozunk, mint ahogy említettem, azon kívül a politikai, társadalmi és civil szerveződések ma a megyére épülnek, így a megyék jelentőségét csökkenteni, az adott helyzeten mozdítani véleményem szerint elképzelhetetlen. Központi kormányzati oldalró l vizsgálva természetesen ma is vannak olyan szervek - dekoncentrált szervezetekre gondolok , amelyek a hatékonyság vagy egyéb szakmai sajátosságok
