Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Miért nem tesznek eleget egyes cégek a mérlegbenyújtási kötelezettségüknek?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
252 Ez a hatvanas évek jogrendje, nem a mai! A rendszervál tás során azért küzdöttünk, hogy a saját tulajdonához való jogát az állampolgár minél inkább maga képviselhesse saját érdekében, és nem pedig a hatóságon keresztül. A válaszát nem tudom elfogadni, nem hiszem, hogy ez fedi a mai alkotmányosságot. Ezért, ame nnyiben ma a parlament elfogadja, a kihirdetése után módosító indítványként újra visszamódosítását fogjuk javasolni a törvénynek, és megvizsgáljuk alkotmányosságát. Kérem a Házat, ne fogadja el ezt a választ, és ha lehet, ma ne fogadja el ezt a törvényt. K öszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A képviselő úr nem fogadta el a választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 165 igen sza vazattal, 69 nem ellenében, 15 tartózkodással elfogadta. Szalay Gábor (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Miért nem tesznek eleget egyes cégek a mérlegbenyújtási kötelezettségüknek?" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Utolsóként Szalay Gábor, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: "Miért nem tesznek eleget egyes cégek a mérlegbenyújtási kötelezettségüknek?" tárgyában. Tessék, képviselő úr, az öné a szó! SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőt ársaim! Az elmúlt hetekben a Szabad Demokraták Szövetsége sajtótájékoztatósorozaton bizonyította, hogy egyes cégekhez - amelyek tulajdonosai, vezetői bizonyíthatóan a Fideszhez közeli személyek (Moraj.) - számos olyan kétes eset köthető, amely jelentős mé rtékben hozzájárult a Postabank sokmilliárdos veszteségéhez, amelyet azután költségvetési pénzből, az adófizetők befizetéseiből konszolidált az állam. A birtokunkba került dokumentumok, amelyeket a sajtó nyilvánosságán keresztül a közvélemé ny is megismerhetett, számos kérdésre választ adtak. Voltak, vannak azonban ezen ügyleteknek olyan homályos pontjai is, amelyek bár látszólag rendkívül egyszerűen tisztázhatók lennének, mégsem azok, hiszen az ügyben érintett cégek közt vannak olyanok, amel yek az adott időszakra szóló, törvényben előírt mérlegbenyújtási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ilyen például az 1993. március 1jén AReklám Kft. néven bejegyzett cég, amelyet Fideszközeli feleségek alapítottak: Simicska Lajos, a Fidesz volt gazda sági igazgatójának felesége, Tóth Béla, a Fidesz volt kampánymenedzserének felesége, Gansperger Gyula felesége, Kövér Szilárd felesége. A gazdasági bűncselekményeket kezelő Btk. 289. §a azt mondja, hogy aki a számvitelről szóló törvényben vagy felhatalmaz ásán alapuló jogszabályokban előírt beszámolási, könyvvezetési kötelezettségét megszegi és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. (Dr . Juharos Róbert közbeszólása.) Az AReklám Kft. a Postabanktól 190 millió forint kölcsönt vett fel (Közbeszólások.) , melynek nagy részét soha nem fizette vissza - 110 millió forint hiteltartozással és Josip Tot ellopott személyijével tüntette ugyanis el a céget a már ismert módon Schlecht Csaba.
