Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - Rozgonyi Ernő (MIÉP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "A MÁV, a West End, és ami mögötte van" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
228 elnézést , mint a MÁV Rt. alapító tu lajdonosi képviselője milyen döntésekkel, közreműködésekkel vesz részt a szereplők számára kölcsönösen előnyös megoldások kialakításában? Kénytelen vagyok ezeket a kérdéseket feltenni, hiszen olyan nevek állnak e mögött az ügylet mögött, hogy az ember óhat atlanul rákérdez. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Manninger Jenő közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr kérdéssorozata jóval meghaladja azt a keretet, amelyre a válasz négy percben összesűríthető. Ennek ellenére a részletek mellőzésével igyekszem néhány lényeges kérdésre kitérni. Elöljáró ban le kell szögeznem, a beruházás pénzügyi hátterét, az ingatlanfejlesztés egyéb lehetőségeit nem mi vizsgáltuk. A képviselő úr által felvetett kérdések jelentős részére az előző kormány alatt születtek döntések. Mindenképpen elmondható azonban, hogy a be ruházás a MÁV Rt. szolgáltatásait és fejlesztését nem veszélyezteti. A leromlott állagú épületeket a MÁV évtizedek óta nem használta, és a jövőbeni vasúti forgalom ellátásához sem szükségesek e területek. Az ingatlant a MÁV Rt. 1997ben nyilvános árverésen értékesítette. Ennek során nem tettek különbséget a vállalkozók között. A beruházás egyébként a hazai kis- és középvállalkozók számára elsősorban azzal a lehetőséggel járhat, hogy egyes részterületeken bekapcsolódhatnak a kivitelezésbe, és letelepedhetnek a városközpontban. A pályázatok elbírálásakor a tárca és a MÁV Rt. vezetése figyelembe vette a Nyugati pályaudvar általános rekonstrukciójára készített koncepciót. A legfontosabb feltétel az volt, hogy a tervezett építkezés illeszkedjen a pályaudvar későb bi felújítására készített tervekhez. A pályázat nyertesének a területért fizetett összegen felül a mai kor követelményeinek megfelelő létesítményekkel kellett pótolni azokat az elbontott épületeket, amelyekre a vasútnak továbbra is szüksége van. Példa erre a már elkészült modern szociális épület. A pályaudvari vágányok részleges felülépítésének jogáért külön fizetett a beruházó, az elbontott vasúti pályát pedig saját költségén kell helyreállítania. A már említett rekonstrukciós terv szerint ezen a területen a már korszerű D55ös biztosítóberendezés épül, amelynek megvalósítását nagyrészt a befizetett összegből fedezzük, a beruházó további hozzájárulása mellett. Mindezeken túl az építtetőket terheli egy új utascsarnok, valamint a felülépítést és a csarnokot összekötő látványos üvegtető építése is. (14.50) Megállapodás született továbbá arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a West End Kft. közösen vállalják a Ferdinándhíd felújításának költségeit. Az építkezés megkezdése előtt mind a főváros, mind az Országo s Műemléki Felügyelőség elfogadta a terület részletes rendezési tervét, és hozzájárult a tervezett hasznosításhoz. A vasúti létesítmények kivitelezése a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a szakhatóságok hozzájárulása, illetve a Közlekedési Főfelügyelet engedélye alapján folyik. Itt kell megjegyeznem, hogy a beruházás megkezdése épp azért húzódott évekig, mert a minisztérium csak akkor adta hozzájárulását a szerződések megkötéséhez, a felülépítés engedélyezéséhez, amikor a vasút érdekeit biztosítva látta . Az Európában széles körben alkalmazott vasútpályafelülépítés eddig ismeretlen volt Magyarországon. Ennek ellenére tárcánk eddig egyetlen esetben sem adott engedélyt az érvényben lévő szabályoktól való eltérésre. Épp most van elbírálás alatt egy ilyen ké relem, de a felmentést csak abban az esetben adjuk meg, ha a biztonsági követelmények maradéktalanul teljesülnek. A beruházás pénzügyi háttere, a beruházásnak a városfejlesztésben és a kereskedelemben betöltött szerepének megítélése nem a tárca feladata. D e elmondhatom, hogy az építésre az érvényes
