Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
138 kötelezettségük rendezettnek tekinthető. Ez a kamat olyan magas, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában elviselhetetlen. Az önkormányzatokat visszafizetési kötelezettséggel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő letel tét.) és visszamenőlegesen magas kamattal sújtani egy formai hiba - egyáltalán hiba - miatt méltánytalannak tartom. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem a kormány képviselőjét, kíváne vál aszolni az elhangzottakra - igen. Varga Mihály államtitkár úr jelentkezik, megadom a szót. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy néhány szóban reagáljak a napirend u táni hozzászólására. Hadd jegyezzem meg, hogy abból indult ki a kormány, amit a képviselőcsoport a felszólalás tárgyának, okának megjelölt és leadott. Ebben sajnos nem jelölte meg a képviselő úr, hogy konkrét ügyről, Szalánta esetéről van szó, így csak arr a szeretnék néhány szóban reagálni, ami az általános elveket illeti. Tehát amit ön kérdésként vagy hozzászólása címeként megfogalmazott, azaz hogy "Önkormányzatok csődhelyzetben a törvények ellentmondásossága, avagy a helytelen jogértelmezés miatt", erre e ngedjen meg néhány felvetést. Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben rendkívül liberálisan állapította meg a helyi önkormányzatok gazdálkodási jogosítványait, és lehetővé tette például azt is, hogy vállalkozzanak. Mindebb ől eredően számolni kellett azzal, hogy a gazdasági döntések esetleges megalapozatlansága az önkormányzatok egy részénél működési nehézségeket, esetlegesen fizetésképtelenséget eredményezhet. Ennek elkerülése érdekében - az önkormányzatoknak az alkotmányba n és az önkormányzati törvényben biztosított alapvető gazdálkodási szabadságát tiszteletben tartva - az elmúlt években született néhány olyan központi döntés, amely egyrészt a felelősségteljes helyi gazdálkodást hivatott erősíteni, másrészt biztosítja, hog y egy adott önkormányzat fizetésképtelensége ne tegye lehetetlenné a településen az alapvető közszolgáltatási feladatok ellátást. Így például az önkormányzati törvény rögzíti az éves kötelezettségvállalás felső határát, szabályozza a mérlegfelülvizsgálat rendjét, továbbá kormányrendelet szabályozza azt, hogy az önkormányzati hitelállomány vagy készfizető kezesség esetén az állami hozzájárulásokkal kapcsolatos pénzforgalmat bankszámlán kell bonyolítani. Ezeken a helyi döntések megalapozottságát általában se gítő intézkedéseken túlmenően a kormány az 1999. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítése során különös tekintettel volt azon önhibáján kívül működési nehézséggel küzdő önkormányzatok helyzetére is, amelyeknél a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt vesz élybe kerülhet a kötelező feladatok ellátása. E célra az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, vagyis működésiforráshiányos önkormányzatok 1999. évi támogatására 8,6 milliárd forint áll rendelkezésre, amely közel 30 százalékkal haladja meg az 1998. é vi költségvetésben e célra jóváhagyott 6,7 milliárd forintos előirányzatot. Mindezen intézkedések eredményeként rövid összegzésként elmondható, hogy a rendszerváltást követően megteremtett helyi autonómia keretei között a helyi önkormányzatok többsége ered ményesen látja el feladatait, kiegyensúlyozottan gazdálkodik. A képviselő úr kérdésére válaszolva meg kell jegyezni: előfordulhat, hogy a bevezetőben már említett helyi autonómia következtében egyes önkormányzatok gazdálkodásában feszültségek keletkeznek. Ezzel összefüggésben azonban fontosnak tartok két dolgot hangsúlyozni. Az egyik, hogy a már említett, a helyi döntések megalapozottságát ösztönző központi szabályozás következtében "csődhelyzetben" lévő települések száma csökkenő tendenciát mutat. Ezt szem lélteti, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény 1996. évi hatálybalépése óta közel 3200 önkormányzatból összesen 13 település kezdeményezte az adósságrendezési eljárás megindítását, melyek többsége - kilenc eljárás - már 199 7ben lezárult.
