Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
116 Mi magunk képviselői minőségünkben vagy törvényalkotói minőségünkben is szinte naponta vagy alkalmanként olya n helyzet elé állítjuk az adatvédelmi biztost és kollégáit, amikor bizony nehéz dönteni. Gondolok itt a kamarák közfeladatainak átadásáról, az "egyablakos" rendszerről, ami egyfajta kényelem a vállalkozást indítók számára, ugyanakkor a kamarák, amelyek edd ig közfeladatokkal nem foglalkoztak, hihetetlenül nagy tömegű információhoz jutnak a magánszemélyről, a magánszemély vállalkozásairól vagy vállalkozásáról. Bizony, ebben is valamilyen ösvényen kell hogy haladjunk, mert a hatékonyság mindannyiunk számára re ndkívül fontos, de ugyanakkor garantálnunk kell a vállalkozások biztonságát is. A másik, amit említett, az internet kérdése. Majtényi úr is szentelt ennek néhány gondolatot az írásos beszámolóban és a szóbeliben is. Bizony, egyre többször lehet információk at hallani arról, hogy az interneten keresztül mennyire lehet valakit azonosítani, rá nézve információkat szerezni. Én azt gondolom, hogy befejezésül arra kérem Majtényi urat és az ő kollégáit, hogy bizony, éljenek azzal a lehetőséggel, amiről ő is többszö r beszélt, hogy ajánlásokat tesznek. Én tisztelettel kérném a jelen lévő képviselő urakat, hölgyeket és az államtitkár urat, hogy gondolkodjunk együtt azon, hogy milyen formát tudnánk találni annak a megoldásnak, hogy azok az ajánlások, amelyeket igényes é s sok időt rabló munkával ebben a kötetben megfogalmaztak, széles körben megismerhetővé váljanak az állampolgárok vagy intézmények számára. Teszem ezt azért, mert az a meggyőződésem, hogy csak azért van ilyen kevés ügy látszólag, mert véleményem szerint az állampolgárok még mindig nincsenek teljesen tisztában azokkal a jogosítványokkal, amelyek őket védik. Tudom azt, hogy tudatosítani kell azokat a veszélyeket, amelyek az egyes állampolgárokra vagy akár vállalkozásokra vonatkoznak. Amikor ezt a beszámolót o lvastam, végiggondoltam a saját önkormányzati ténykedésemet, és azt gondoltam, hogy milyen kevés az, ahova eljuthat az adatvédelmi biztos, és hány önkormányzat van, ahol ezeket az ajánlásokat bizony be kellene tartani. Tehát én ezért gondolok arra, hogy ez eket az ajánlásokat valamilyen szerkesztett formában közkinccsé kellene tenni. Én szeretném megköszönni az adatvédelmi biztos úrnak és kollégáinak a munkáját. Bízom abban, hogy a száj és a kéz dialektikája azért csak megoldódik a közeljövőben. Köszönöm szé pen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra következik Csákabonyi Balázs úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Engedjék meg, hogy röviden néhány reflexiót fűzzek elsősorban Göndör István képviselőtársam okfejtéséhez, megpróbálom azt egy bizonyos szempontnak megfelelően még talán továbbfejleszteni, egyetértve egyébként mindennel, amit elmondott. Rendkívüli módon megragadta a figyelmemet Majtényi László adatvédelmi biztos úr jelentésében az, hogy a konzultációs ügyek száma 26 százalékra nőtt. Én azt hiszem, hogy ez talán az egyik legjelentősebb mutatószám, amit a beszámolóban olvashattunk, azért, mert ebből lehet a zt a következtetést levonni, hogy ez az intézmény él, hogy ez az intézmény eddig elérte a célját, és ez az az intézmény, aminek társadalmi súlya van. Miért? Itt nem lehet azon vitatkozni, hogy a politikai ütközésekből ennek az intézménynek a munkáját a leg nehezebb kivonni, hiszen különböző érdekeket sért, különböző, nagyonnagyon keskeny pallón próbál meg mégis az alkotmányosság irányában utat mutatni, és utat teremteni. Igenis, utat teremteni, ugyanis igaz, hogy nemcsak régi veszélyek, hanem új veszélyek i s leselkednek, naponta leselkednek új veszélyek, és az is igaz, hogy ha akaratlanul, nem is tudatosan, ezen új veszélyek megjelenésében mi magunk, törvényalkotók is nagyon sok esetben közreműködünk.
