Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
113 Egy másik példa. Az adatvédelmi biztos úr más ügyben is célpontul választotta a rendőrséget, olyan ajánlást megfogalmazva, amely nehezíti a nyomozás folyamatának gördülékenységé t. Felhívta a távközlési társaságok figyelmét arra, hogy előfizetői tételes telefonszámlát csak előfizetőnek adhatnak ki. Jogellenesnek minősítette azt a gyakorlatot, hogy a rendőrség vagy a tűzoltóság rosszindulatú riasztása esetén bizonyítékként tételes telefonszámlát szerez be a rendőrség, ami bizonyításra alkalmas. Ez is az anyag 16. oldalán található. Arra is volt példa, hogy egy közlekedési baleset ügyében az eljáró rendőrség megszerezte a járműtulajdonos titkosított telefonszámát, és felhívta őt adat okat egyeztetni. Az adatvédelmi biztos úr ezt is jogellenesnek találta és sérelmezte. Nem tudom, hogy a rendőrség működésének hatékonysága iránt milyen igényeket fogalmaz meg az adatvédelmi biztos, ha már egy telefonszám kinyomozását is túlzott hatékonyság nak minősíti. Pedig a rendőrségnek ettől bonyolultabb ügyek kibogozására is alkalmasnak és késznek kell lennie. A következő példa. Annak érdekében, hogy a drogfogyasztás elleni küzdelem is kellőképpen meg legyen nehezítve a rendőrség számára, az adatvédelm i biztos úr arra az álláspontra helyezkedett közleményében, hogy a nyomozó hatóság jogellenesen próbálja kitudakolni gyógyító intézményektől a drogbetegek adatait. Az adatvédelmi biztos úr álláspontja még az Országos Mentőszolgálatra is kiterjed oly módon, hogy ez a szervezet a drogfogyasztókról nem tehet bejelentést a rendőrségnek. Majtényi úr álláspontjával szemben én például elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy valamennyi drogfogyasztó a rendőrség látókörébe kerülhessen, az ő személyükön keresztül va n mód a dealerek, azokon keresztül pedig a nagybani terjesztők felkutatására. Ezek a példák az anyag 16. és 221. oldaláról származnak. (21.50) Véleményünk szerint abból kell kiindulni, hogy a rendőrségnek kötelessége üldözni a bűncselekményt, és ebben a kö rben mind a mentőszolgálatnak, mind a kórházaknak drogfogyasztás tapasztalása esetén ugyanúgy jelenteniük kell az esetet a rendőrségen, mint például lőtt vagy szúrt sebbel történő eljárásra jelentkezők esetében. Az adatvédelmi biztos úr a beszámolójában ar ról is tájékoztatót ad, hogy megtette a szükséges intézkedéseket az irányban, hogy a hajléktalanszállók lakónévsorát a rendőrség csak korlátozott mértékben ismerhesse meg. Véleménye szerint ugyanis a hajléktalanszállót lakó esetleges gyanúsított vagy tanú személyek lakótársai csak igen tág és helytelen értelmezés szerint tekinthetők kapcsolatoknak. Ezért az iratokban nem szereplő személyekről nem lehet adatot igényelni és szolgáltatni - szerepel a 326. oldalon. Az adatvédelmi biztos úr állásfoglalása a közj egyzők és a rendőrség közötti adatáramlást is érinti. A Budapesti Közjegyzői Kamara elnökét állásfoglalásban hívja fel arra, hogy a rendőrségi törvény nem kötelezi a kamarát általános adatszolgáltatásra. Ebből a szempontból azt tartja helyes eljárásnak, am ikor a BRFK gazdaságvédelmi osztálya vezetőjének ilyen irányú megkeresése elutasításra kerül a Budapesti Közjegyzői Kamara részéről - 334. oldal. A pártok területén az adatvédelmi biztos úr a Magyar Igazság és Élet Pártja háza táján bukkant adatvédelmi hiá nyosságra. Kifogásolta, hogy a MIÉP az országgyűlési képviselőjelöltjeivel olyan nyilatkozatot iratott alá, amelyben a jelöltek arról nyilatkoztak, hogy nem szenvednek kábítószer- vagy alkoholfüggőségben, és nem homoszexuálisak. Mivel a MIÉP elnöke többszö ri megkeresés esetén sem nyilatkozott ebben a kérdésben, ezért az adatvédelmi biztos az üggyel kapcsolatos álláspontját csak elvi alapon alakíthatta ki - 118. oldal. Az M1es, M15ös autópálya építésére és működtetésére kötött szerződés sem kerülte el az a datvédelmi biztos úr figyelmét. Meg is állapította, hogy a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény az állami és az önkormányzati szervek számára csupán a koncessziós pályázati kiírás nyilvános közzétételét teszi kötelezővé, a megkötött szerződés nyilván osságáról pedig nem rendelkezik. Roppant érdekes tehát, hogy az átlátható állam igényét hangoztató jelszavak ebben az esetben a közélet átláthatóságának a kárára csorbultak - 140. és 167. oldal.
