Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH GÁBOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
110 Foglalkozik a biztos úr jelentése a koncessziós szerződések nyilvá nosságával is. Álláspontunk az - és ezt törvénymódosítás formájában is elő kívánjuk terjeszteni , hogy a koncessziós szerződések tartalmának egy része közérdekű adat, és az nyilvánosságra is hozható. Ez azonban nem érintheti a teljes szerződést, és a szer zett jog védelme okán nem vonatkozhat a módosított törvény hatálybalépése előtt kötött megállapodásokra. Mindenképpen előrelépés lesz azonban az, hogy a jövőben az adófizetők is beleláthatnak egyegy koncesszió őket is érintő legfontosabb jellemzőibe, belá thatnak, úgymond, a kulisszák mögé. Az adatvédelmi biztos úr különös hangsúllyal mutatja be az adónyomozó hatóság felállítását megelőző vitát. Itt jegyzem meg, hogy az országgyűlési tárgyalás során a javaslat annak idején az adatvédelmi biztos kifejezett é szrevételeinek figyelembevételével formálódott. Az e körön kívüli, tehát nem adatvédelmi, hanem más emberi jogokat érintő adatvédelmi biztosi észrevételek már más területre és más lapra tartoznak. Nem feladatom részletezni és különösen nem értékelni az ehh ez kapcsolódó országgyűlési viták légkörét és hangulatát. Legyen itt most elég annyi, hogy a szereplők szubjektív áthallásoktól sem mentesen talán máig is különbözőképpen látják a történteket. Ami a kormányzat álláspontját illeti, az a következő. Alkotmány os kötelesség és szükségszerűség az, hogy az államélet minden szereplője saját jogosítványainak keretei között, saját szerepének keretei között maradjon, ez pedig a konkrét ügyre vonatkozóan azt jelenti, hogy változatlanul meg vagyunk győződve arról, hogy az igen bonyolult pénzügyi bűncselekményekben a nyomozati hatáskört oda kell telepíteni, ahol a szükséges szakismeret az ügy megítéléséhez és eredményes felderítéséhez rendelkezésre áll. Ez tehát azt jelenti, hogy adóügyekben véleményünk szerint az adóható ság az adekvát módon eljárható nyomozó hatóság. Mindezek után a kormány nevében támogatásomról biztosítom a biztos úr jelentését, és kérem, hogy a tisztelt Ház fogadja el az elfogadásról szóló határozati javaslatot is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormány pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tóth Gábornak, a környezetvédelmi bizottság előadójának, aki a beszámolóhoz kapcsolódó bizottsági álláspontot ismerteti. TÓTH GÁBOR , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1999. május 17én a környezetvédelmi bizottság J/860. szám alatt dr. Majtényi László adatvédelmi biztos beszámolóját meghallgatta. Ez volt az első eset, hogy a környezetvédelmi bizottság ülésének vendége lehetett azóta, hogy 1995ben a magyar parlament megválasztotta az adatvédelem és az információk szabadsága ombudsmanjának. Hatásköre, vizsgálati jogosultságai az információs szabadság oldaláról kapcsolódnak a környezetvédelmi bizottság s zakterületéhez, mivel az állam átláthatóságához a környezeti adatok megismerésének joga szervesen kapcsolódik. Az esetek bizonyos jogok konfliktusával kapcsolatban kerülnek az adatvédelmi biztoshoz. Dr. Majtényi László adatvédelmi biztos beszámolóját, amel y tevékenységére részleteiben is kiterjedt, és munkájáról teljes képet nyújtott, a környezetvédelmi bizottság tizenhét jelen lévő tagja egyhangú döntéssel elfogadta, és azt általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a ko rmánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként TuriKovács Béla úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (FKGP) :
