Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KARL IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
2670 Köszönöm. Szekeres Imre képviselő úr következik, MSZP. (Dr. Szekeres Imre: Köszönöm, az elnök úrra hallgatok!) Igen, akkor Gidai Erzsébet képviselő asszony következik, MIÉP. DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP) : Köszön öm szépen. Csak nagyon röviden szeretnék Göndör István felszólalására reagálni a privatizációval kapcsolatban. Nemcsak '90től vizsgálom, hanem a nyolcvanas évek közepétől, tehát a spontán privatizációs időszaktól kezdve hozhatjuk egészen napjainkig, sőt, a várható kilátásokat is. Ha így tekintem, akkor valójában több mint 4000 milliárd forintos veszteség van, ha valorizált értéken veszem a vagyont, ami 8000 milliárd fölöttire tehető. Vagyis ha ebből a szempontból nézem, beleértve a nagyon rossz és nemzetel lenes energiaszektorprivatizációt is, amit föláldoztak az adósság oltárán, akkor bizony '94 és '98 között jelentős hányad tűnt el ebből az összegből, tehát ezt nem lehet átmosni, nem lehet a szerecsent mosdatni; mert ténylegesen a nagy privatizációs folya mat olyan formában, hogy külföldieknek juttattak át közműveket, az energiaszektor jelentős intézményeit, illetve szervezeteit, ez nagyon súlyosan rombolta '94 és '98 között az életminőséget, és a gazdaság leépülését okozta. Tehát minden tényezőt együttesen kell vizsgálni, és akkor lehet csak reális képet kapni. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Karl Imre képviselő úr következik, MSZP, kétperces felszólalásra. DR. KARL IMRE (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem az időt akarom húzni, de úgy gondolom, van néhány olyan megjegyzésem, ami ezt az itt kialakult vitát szerintem valamilyen irányba befolyásolni tudja. Az első a pesszimizmus, optimizmus kérdésre vo natkozik. Én úgy gondolom, hogy ez a megközelítés hibás megközelítés, és nem hiszem, hogy e szerint a terminológia szerint kellene továbbhaladnunk ebben a kérdésben; ugyanis a pesszimizmus ebben az esetben nem jól használható kifejezés, hiszen arról van sz ó, hogy mi azokat a kitételeket, vágyakat, elképzeléseket kifogásoljuk, amelyeknek nyilvánvalóan nincsenek meg a reális alapjai. Tehát én azt gondolom, hogy ehelyett azt lehetne mondani, hogy van egy ígérgető és van egy realista szemlélete ennek az egész ü gynek, és ebben, azt hiszem, a realista szemléletet a mi megközelítésünk jeleníti meg. (12.20) Egyébként meg kell hogy mondjam, hogy ezt az egész problémát nagyon egyszerűen fel lehetett volna oldani azzal, ha a pénzügyminiszter úr kihasználja itt a lehető séget, és amit Tállai képviselő úr az újságból felidézett, azt nem az újságból, hanem a Pénzügyminisztérium jelentéséből, és a jelenlegi helyzetet ismerve mondja el, ismertetve mondja el. Kérdezem én, hogy hol vannak azok a jelentések, amik a rég lejárt el ső háromnegyed évről kellett volna már szóljanak, de ha ezek nincsenek is meg, ez lett volna a kiváló alkalom, hogy erről beszéljünk. Én azt hiszem, ha ez így lett volna, akkor ez a múlt dolog, amit itt a MIÉPes képviselők is felemlegettek, másképp jelenn e meg, hiszen ebben az értelemben nem a múltról van szó, hanem arról a gazdasági alapról, amiről ez a gazdaság elindult, és jelen pillanatban is egy fejlődési ütemen tart. El kell hogy mondjam, megítélésem szerint a korábbi hatások részben e félmásfél év idő alatt csengenek le, tehát egy részük, mondjuk, a tavalyi gazdasági növekedés megítélésem szerint ennek köszönhető. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm képviselő úr. Lentner Csaba képviselő úr jelentkezett kétperces fölszólalásra.
