Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 31 (73. szám) - "A közterhek alakulásáról és az államháztartás helyzetéről" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János):
2893 A jelenlegi torzult teherviselés joggal veszélyezteti a társadalmi békét; azt a békét, am ely csupán a társadalmi igazságosság gyümölcseként valósulhat meg. Ma a magyar társadalomban fellelhető elégedetlenség és békétlenség nem a kormány politikája miatt van, mint ahogy azt egyesek szeretnék beállítani, hanem a demokratikus átalakulást megelőző en végrehajtott torzult tulajdonviszonyok miatt. Ugyanis hogyan alakult ki a társadalmi tulajdon túlnyomó többségét birtoklóiban ez a társadalommal szembeni közöny és parazitaság? Ennek oka a mai arisztokráciának a kialakulásában rejlik. Ahogy a magyar dem okrácia szétzúzása 1948ban tulajdontörvények által lett megvalósítva - államosítás , úgy rá negyven évvel, 198889ben a demokrácia visszaállítása is tulajdontörvények által lett eltérítve - társasági törvény, spontán privatizációs törvény, s a többi. Az a párt, amelyik a minden társadalom alappillérét jelentő magántulajdont tagadta, az a párt, amelyik a magántulajdon megszűnéséről beszélt, az a párt utódszervezete által pártarisztokráciából kialakította a magyar burzsoáziát. Nézzük közös optikával a közt erhek vállalása körüli anomáliák megszüntetésének lehetőségét! A lakosság terheinek csökkentése közös célunk, ennek érdekében a magyar közteherviselést valóban felül kell vizsgálni. A már említett, kétes legitimitású tulajdontörvényekkel önmagukat tulajdon ba helyezők tulajdonarányos társadalmi teherviselését meg kell teremteni. Hisz ne felejtsük el, egy spontán privatizáló családok ezreit fosztotta meg jogos tulajdonától, annak minden velejárójával együtt. Mire gondolok? Amikor néhány ezer, a mindenható pár t által kiválasztott család a családok százezreinek vagyonát tulajdonította el 1948ban és 198889ben, akkor azáltal a családok százezrei jogfosztott helyzetbe kerültek, hisz anyagi életlehetőségek hiányában egyéb személyiségi és emberi jogukkal sem képes ek élni. Ezért el nem évülő bűnök ezek, amint az amerikai és az európai jogi kázusok ezt mutatják, és amennyiben Európát próbáljuk követni, nálunk sem lehet ez másként. A rendkívüli ülés alkalmat teremt olyan kérdések megtárgyalására, amire máskor nincs mó d és idő. Ezért hálás vagyok az MSZP frakciójának kezdeményezéséért. Mint tudjuk, Magyarországon a tulajdonszerzések egy részével jogi értelemben baj van 1948 óta. Várom képviselőtársaim javaslatait a kétes legitimitású tulajdontörvényekkel együtt járó, ak kor elmaradt társadalmi, anyagi kötelezettség törvényi rendezésére. Erre az 1990es évek elején még tartó külső megszállás és belső csatlósainak blokádjai idejében nem volt mód - az 199498 közötti időszakról nem is beszélve. Most van ennek is halaszthatat lanul ideje, amennyiben a rendszerváltás folyamatát komolyan gondoljuk. Ha erre ismét valamilyen blokád lenne a válasz, ám legyen, de az akasztott ember házában akkor is szükség van néha a kötélről beszélni. (19.00) De hogy ne a magam morbid hasonlatával f ejezzem be a hozzászólásomat, ezért Krúdy Gyulát idézem, aki Az égett emberhez című esszéjében így ír: "Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom! Amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok, amit elvett a rossz szomszé d, nem veszett el, mert nem rejtheti el sehová, mint a lopott subát, nem áshatja a föld alá, mint az orgazda a kincset, el nem viheti helyéről, hogy túladjon rajta, mint az elkötött lovat a vásárban. Helyén marad minden." Köszönöm a figyelmet. (Taps a korm ánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Most az előzetesen jelentkezett felszólalók közül soron következik Kiss Péter képviselő úr, de ő nincs a teremben. Miután most kormánypárti képviselő szólt, Nagy Sándor a következő hozzászóló. DR. NAGY SÁNDOR (M SZP) : Egy kört halasztanék, ha lehet. ELNÖK (dr. Áder János) : Kökény Mihály már az imént szólt, Szekeres Imre nincs jelen, Szabó Sándorné nincs jelen, Kertész István sincs jelen, és Takács Imre sincs jelen. Akkor az írásban előre jelentkezettek közül már c sak Szentgyörgyvölgyi Pétert kell megkérdeznem, hogy kíváne szólni. (Dr. Szentgyörgyvölgyi