Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POZSGAI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
857 adminisztratív kötöttségek előírása, a bírságolás és újabb költségek termelőkre hárítása, hanem az érdekeltség megteremtése biztosítja. Ha a törvényi szabályozás nem szab gátat a földek szétaprózódási folyamatának, nem határozza meg a mezőgazdaságban az egy család eltartásához alkalmas legkisebb birtokot, és hagyja, hogy az öröklődések útján folyamatosan csökkenjen a birtoknagyság, akkor a versenyhátrányunk fokozódik, és a korábbi hatékonysági előnyeink éppen az EUcsatlakozás előtti legfontosabb időszakban mennek veszendőbe. A magyar mezőgazdaságnak nem a külföldiek földtulajdonszerzése vagy földbérlete a legfőbb gondja, hanem az agrárgazdaság problémáinak lekezelése és felszínes politikai propaganda su lykolása. A kormány egyszerűen kihagyta a korábbi kormány által már előkészített tervezetből a leglényegesebb szabályokat, és fenyegetésen, bírságoláson, bürokrácián kívül ígéreteiből nem valósít meg semmit. A kormány sem az érdekképviseletek, sem a Tudomá nyos Akadémia, sem az FVM Agrárgazdasági Kutató Intézete javaslatait nem hasznosította, nem beszélve az agrárkerekasztal ajánlásairól. A sürgős szabályozás nem más, mint a feladat kipipálása - az FVM inkább lázas, mint alapos munkatempóját igazolja. Így a törvényjavaslatot általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászólásra jelentkezett Pozsgai Balázs úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. (dr. Wekler F erenc) POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót. Egy percben kívánok válaszolni a miniszter úr reagálására. Nem jogi kérdésekben kívánok vele vitába szállni; én azt a gyakorlatot próbáltam jelezni, amely tudomásom szerint a kinti valóságban zajlik, hogy mind enféle tiltás ellenére még ma is folynak azok a gyakorlatok, hogy külföldi személyek kezébe kerülnek a földtulajdonok, még akkor is, ha ezek reálissá csak 10 vagy 15 év távlatában fognak válni. S azt kívánom másodszor jelezni, hogy én az alapján készültem a mai plenáris előadásra, amely alapján a jegyzőkönyv készült a bizottságban. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót TuriKovács Béla úrnak, a Független Kisgazdapárt képvis előjének. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal kezdeném, amiben egyetértek az ellenzékkel. Nevezetesen abban értek egyet, hogy a polgári törvénykönyv szerint valóban semmisek ezek a szerződések, éspediglen olyan mértékben semmisek, hogy erre nyilvánvalóan utólag sem lehetne hivatkozni. Azonban a törvényjavaslatnak éppen az a célja, hogy amiről most itt hallottunk, és amiről az újságban folyamatosan olvashatunk, és ami körül kifejezetten hírverés van, miszerint jó nevű és kiváló ügyv édek képesek olyan szerződéseket létrehozni, amelyek alkalmasak az érvénytelenség megkerülésére; nem mást tesz most a törvényhozó, nem mást kíván igazolni mind a közvélemény, mind pedig a jogot komolyan vevő közönség irányában, hogy vegye tudomásul mindenk i, aki bármiféle megkerülő szerződést kíván kötni, hogy ezek a szerződések egyfelől napvilágra kell hogy kerüljenek, másfelől pedig mindenképpen érvénytelenek. Ez az egyik fele a dolognak. A másik, amire utalni szeretnék: felróttá k azt is, hogy nincs megfelelő módon biztosítva vagy garantálva a közös tulajdon megszüntetésénél az, hogy a tulajdonközösség úgy szűnjön meg, hogy a tulajdonostárshoz jusson az ingatlanhányad. De ez nem kivétel a magyar jogban! A ráépítéstől kezdve számos helyen az egyébként általános szabályt a polgári törvénykönyv is áttöri.
