Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
854 A törvénymódosítás 2000. január 1jétől lépne hatályba, és azt ezt megelőzően megkötött szerződéseket 2000. március 31éig kellene nyilvántartásba vétetni. A fentiekben ismertetett törvénymódosítás a kormány agrárprogramjának megvalósulását segíti, ezért az önkormányzati és rendészeti bizottság ennek elfogadását támogatja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság kisebbségi véleményét Pozsgai Balázs ismerteti. Megadom a szót. POZSGAI BALÁZS , az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi vé leményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén alig maradtak kisebbségben azok, akik nem tartották általános vitára alkalmasnak a beterjesztett törvényjavaslatot. A törvényjava slat gyengeségét, alkalmatlanságát jelzi, hogy nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalról is nagyon sok bírálatot kapott. A tervezet azt a politikai igényt akarja kielégíteni, hogy láthatóvá váljanak, megszűnjenek az eddig megkötött, az érvényben lévő törvényeink által nem megköthető szerződések, ismertebb nevükön: zsebszerződések. Ezzel szemben a tervezet az 1992től zajló és a mai napig is tartó külföldi földvásárlásokat eleve nem befolyásolja, mivel a törvénytervezet kimondja, hogy az új eljárási sza bály csak e törvény hatálybalépésétől megkötött szerződésekre vonatkozna. A zsebszerződések a jelenlegi polgári törvénykönyv szerint is semmisek, így azokat senki sem fogja benyújtani a földhivatalokhoz. Ezek a szerződések átalakulnak vagy már át is alakul tak bérleti szerződéssé, majd a tulajdonos halála utáni öröklési szerződéssé. Miután a törvényhozó a zsebszerződések kiindulásához, vagyis a kárpótlási időszakhoz viszonyulni nem akart, maradt egy nyúlfarknyi törvénymódosítás, ami nem felel meg annak a cél nak a megvalósítására, amelyre létrejött, hogy váljanak nyílttá a zsebszerződések, a földhasználatok. (15.20) Hiánya többek között a tervezetnek, hogy a korlátozó szabályok, szabályozás mellett nem is utal a földhasználók számára oly fontos öttíz vagy épp en huszonöt évig tartó bérleti garanciákra. Tisztelt Ház! Ki tudja ma a mai magyar falvakban, hogy kik bérlik, használják a földeket? Sajnos nem a jegyző, aki a földhaszonbérletből befolyó összegeket a falvak költségvetésének a feljavítására fordítaná, mer t ilyen bevételek a törvényi lehetőségek ellenére alig folynak be az önkormányzatokhoz. Gyakorlatilag a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó önbevallásról lenne itt szó. Azonban tudják a mezőgazdasági vállalkozók, a szövetkezők a faluban, akik abban érdekel tek, hogy földet béreljenek, használjanak. Egyébként a tervezet kvázi kettős nyilvántartást vezetne be, ami többek megítélése szerint szükségtelen. Tisztelt Ház! Ma még a tulajdonviszonyok sem rendezettek telekkönyvileg, a használati viszonyok is rendezetl enek. Így összességében e törvényjavaslat még módosító indítványokkal sem javítható. Meggondolandónak tartjuk a tisztelt előterjesztő számára a visszavonását, majd e kérdéskörrel összefüggő több törvénnyel együtt csomagban vagy mint elhangzott: kosárban tö rténő beterjesztését. A bizottságban bírálat érte az általános indoklásban megfogalmazott célt is, az életképes családi birtokok kialakításának törekvését, amely a valós magyar gyakorlatban szembemegy a nyugateurópai földbirtokkoncentrációs folyamattal, fényévnyi távolságra juttatva a magyar mezőgazdaságot az európai integráció időszakától. Valóban, nem szabad politikai kérdést csinálni ezen ügyből, mert valóban nemzeti kincsünkről, a földről van szó. Ezt jelezte a 13 igen melletti 9 nem és 2 tartózkodás e törvénytervezet általános vitára való alkalmassága tekintetében. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
