Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SOLYMOSI JÓZSEF (MSZP):
842 elfogadott, de adminisztratív hiba mi att a kihirdetett szövegből kimaradt, és ez helyesbítéssel nem volt korrigálható. Annak idején én voltam ennek a módosító javaslatnak a beterjesztője, és - az új képviselők részére mondom - végigjárta a rendes utat ez a módosító javaslat, tehát elfogadta a bizottság, bekerült szavazásra, szavaztunk róla, elfogadta az Országgyűlés, csak amikor kihirdetésre került a törvény, ez az egy település kimaradt. Márpedig ott, azon a településen elkezdődtek a munkálatok a jó hír kapcsán, miután elfogadta az Országgyűl és, és nagyon keserűen vették, vettük tudomásul, hogy itt most megállt az élet, mert egy csomó pénzt befektettek a munkák előkészítésébe. Én akkor jeleztem, hogy valamit itt tenni kellene. Nem volt más megoldás, az az igazság. Egy hó nap volt vissza a választásig, nem lehetett mást csinálni, újra be kellett volna terjesztenem, újra végig kellett volna mennie a megfelelő fórumokon, és nem volt arra esély, hogy esetleg ezt a módosító javaslatot még egyszer el lehet fogadni az Országgyűlé s végéig. Az akkori Földművelésügyi Minisztérium tisztségviselői - talán úgy fejezném ki magam a leghelyesebben, ha azt mondanám, hogy kisdobos vagy kiscserkész becsületszavukra, vagy nem tudom, mi a helyesebb kifejezés - azt mondták, hogy akármi történik, a következő adandó alkalommal ezt be fogják terjeszteni, és beviszik a törvénybe ennek az egy hibának a korrigálását. Én szeretném megköszönni a miniszter úrnak és természetesen az apparátusnak, akik betartották a szavukat, akik figyelemmel kísérték ezt a hibát, és anélkül, hogy most bármit is kellett volna ezzel kapcsolatban tenni, megjelent a törvényben. Ilyen szempontból Herczog Editnek valóban igaza van, hogy ha most megnyitottuk volna ezt a paragrafust, akkor most jó néhány településről és jó néhány k örzetből újra jelentkeznének ilyen igénnyel, de erre viszont ilyen rövid idő alatt nincs lehetőség. Én azt hiszem, hogy az év második felében, amikor ismét napirendre került ez a törvény, akkor ezt a kérdést is, tehát mások problémáját is véglegesen meg le het oldani. Annál is inkább, mert már akkor jelezték többen, hogy valami ok folytán kimaradtak a hegyközségek és a borvidékek besorolásából. Erre számítani kell, hogy később erre majd vissza kell térnünk. De ha már szót kaptam, akkor nemcsak erről szeretné k beszélni, hanem arról is, hogy az európai integrációs bizottság tagjaként - és természetesen a szakmámból adódóan is - nagyon sokszor találkozom, találkoztam a borral és a borkérdéssel. Valóban nagyon fontos dologról van szó, és nemcsak fontos, hanem nag yon kényes dologról, kényes témáról van szó, ezért nem mindegy, hogy mi milyen döntéseket hozunk a borról, a szőlőről. Annál is inkább, mert készülünk az Európai Unióba, és az Európai Unión belül is az egyik legkényesebb kérdés a szőlőtermesztés és a borga zdálkodás. A külföldiek érdeklődnek Magyarország iránt, mert bármennyire is meglepő, ugyan még nem vagyunk tagjai az Európai Uniónak, de szívesen jönnének Magyarországra a franciák, a spanyolok, a görögök, a németek, a legszebb boraikat szívesen bemutatnák itt Magyarországon. A másik oldalon pedig Magyarországnak alapvető érdeke, hogy eljusson a nemzetközi piacra, ez az egyik legnagyobb kérdés, hogy ott lehetünke a nemzetközi piacon vagy nem, tehát keressük a piacot. Csak zárójelben szeretnék egy rövid kis történetet elmondani. Néhány héttel ezelőtt Angliában járván a nagykövetünkkel, teljesen spontán módon, egy kisvárosban majdnem fogadtunk, hogy ha bemegyünk ebbe a boltba, akkor biztosan nem találunk magyar borokat - egy kimondottan borkereskedő üzlet vol t. Az én legnagyobb örömömre négy magyar bort is találtunk - egy angliai kisvárosban , és olyan információim vannak, hogy a magyarok most már egyre inkább eljutnak a nemzetközi piacra. Tehát minden zavaró tényező, ami ezt esetleg befolyásolja, azt hiszem, nagyon káros lehet Magyarország és a magyar termelők számára. (14.20) Ugyanakkor a bizottsági tagságunkból adódóan több tárgyaláson vettem már részt, és az európai uniós bizottság részéről valóban felvetődnek ilyen vélemények, és nemcsak a bizottság, han em a termelők és a kereskedők részéről is, hogy akadékoskodik Magyarország; egyrészt elvárjuk azt, hogy szívesen fogadják a magyar borokat az ő piacaikon, másik oldalon pedig akadályozzuk azt, hogy
